Iaido szeminárium

A Kiryouku Budapest szervezésű tavaszi hétvégi táborban (helyszín: Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) folytattuk a vizsgafelkészülést!

Claudio Zanoni Sensei ismét jókedvűen kalauzolt minket az Iaido világában.

Az első nap a ZNKR katák pontosításé volt. Vezetőnk először a reiho fontosságára tért ki, majd a helyes vágásról beszélt. Fontosnak tartotta, hogy a a rendelkezésre álló idő alatt kevesebb katával foglalkozzunk, ezért csak a Mae, Uke‐nagashi, Kesa‐giri, Sanpō‐giri és Sō‐giri mozdulatait pontosítottuk.

Vasárnap koryu formagyakorlatokat vettünk nagyító alá.

Köszönjük a tanítást!

9th Tomodachi no Iaido Keiko

9th Tomodachi no Iaido Keiko

A 9. Tomodachi volt ez, ami a 10. is lehetett volna, ha nem kell elhalasztani 2021-ben az eseményt a járvánnyal kapcsolatos utazási és gyülekezési szigorítások miatt. Így a jubileummal kapcsolatos gondolatok a jövő évbe mozdultak át.

Kilencen gyűltünk össze, négy haladóbb és négy kezdő-újrakezdő iaido gyakorló. Érdekes kombináció, ami nagyon hasznos alapot teremtett a közös tanuláshoz. Az idei tematikát a ‘Tengely’ fogalomkörébe ágyaztam. A katákat és mozgásutakat a tengelyek szerint értelmeztük, részletekbe menően felbontottuk őket. A kezdők ezek mentén felépíthették a katáikat, a haladók pedig újraépítették és az apróbb részleteket tárták fel. Természetesen most is dolgoztunk párokban és csoportokban is, és a klasszikus budo átadási módozatok közé örömmel csempésztem ismét formabontó elemeket.

A szombat esti közös vacsora alkalmával előkerültek régi történetek, melyek az idő múltával a szemünk előtt alakulnak át lassan legendákká.
Hány és hányféle motivációnk volt, ami erre az útra az iaido világába vitt minket? Mindannyiunknak más és más története van, s ezek megismerése hasonló, mint amikor kedves tárgyainkat mutatjuk meg valakinek, akit kezdünk közel engedni magunkhoz.

Köszönet a Shin Junsui Dojo csapatának és Kulcsár Robinak az eseményét és a szervezésért!

Holdújévi ünnepség

Elérkezett a Víz Tigris éve!

Ezen az éven sikerült pontosan újévkor ünnepelnünk!

Rajzolás közben vissza- és előretekintettünk, meghatároztuk hol is tartunk éppen, sikerült ennünk is (annak ellenére, hogy nem terveztük), és jobban megismertük egymást.

“Egy férfi éppen a földeken sétált, amikor hirtelen összetalálkozott egy tigrissel. Nyomban megfutamodott, a tigris utána vágtatott. A férfi, egy szakadékhoz érve, megragadta egy elvadult szőlőtő gyökerét, és átlendült a mélység szája fölött. A tigris a szakadék szélén szaglászott utána. A férfi remegve lenézett, messze alatta egy másik tigris fente rá a fogát. Egyedül a szőlőtő tartotta életben.
Két egér, egy fehér és egy fekete, kezdte rágcsálni a szőlőtövet. A férfi mézédes epret fedezett fel a közelében. Egyik kezével markolta a szőlőtövet, a másikkal leszakította az epret.
Milyen finom volt!”
(101 Zen történet)