A részecske fizika és a jodo összefüggései – Lőrinc Ádám, Kecskés László

Jo-s konnyű elemi részecskék

Kecskés L.1

Shin Bu Kan Hungary

A különböző harcművészetek egyre növekvő népszerűsége miatt újra felfedezett kutatási téma a budo-fizika. Virágzó témaként eddig is gazdag forrása volt a különböző kísérleti eredményeknek, melyek később minden gyakorló számára hasznos, elméleti segédtételeket eredményeztek; mint például a közmondásos “Ne szarozz, vágjál már oda azzal a szarral”, vagy a Mihályi-lemma-ként ismert” Gyerünk, mintha élnétek, ázistenit”.

Ám ahogy Hábermajer et al. is rávilágítottak egy új cikkükben[1], igen nagy hiányosság tapasztalható a részecskefizika tárgykörébe eső kutatások területén. Ahogy ő megfogalmazta a fontos kérdést: “De van-e olyan két elemi részecske, amik találkoznak, és azt mondják, bazmeeeeg?”

És valóban, a felvetés nem triviális. A kérdés eldöntésére vonatkozó kísérlet színhelye Német László általános Iskola sportterme, ahol lehetőségünk nyílt, világszinten egyedülálló módon, jo-sok nagyenergiájú ütköztetésére1.

Mindjárt az első kísérleti nap megdöbbentő eredményeket hozott: felfedezhettünk két új, a leptonok családjába tartozó elemi részecskét, egy új, csak rájuk jellemző kölcsönhatást, valamint természetesen a kölcsönhatás közvetítőrészecskéjét.

Itt szabadjon megjegyeznünk, hogy a kísérleti elrendezés alkatrészeinek2 alacsony hatásfoka miatt nem sikerült elegendő nagy energiát előállítanunk a kísérlet egy lefutása3 alatt a jelenségre jellemző hadronok előállításához, így ezúton szeretnénk minden résztvevőt a minél nagyobb erőbedobással való részvételre buzdítani!

Az új részecskék elnevezését a felfedezést követő felkiáltások adták, így is emléket állítva az esemény résztvevőinek. Az első lepton a neutrinohoz hasonló módon nem reakcióképes, nem vegyül más harcművészekkel, önmagát kiemeli közülük, és néma megvetéssel szemléli alacsonyabbrendű társait: ő a pronyino (“Nézdmá’ a pronyó josok már megint, bazmeg.”)

Nagyobb fajsúlyú, reakció- és kommunikációképesebb, elektron-szerű testvérea tahuon (“Ezt a tahó jost nemhiszemel, baszki.”). Nem összekeverendő a tachyonnal, ami a fénysebességnél gyorsabb, hipotetikus részecske. Fénysebességnél gyorsabb josok elméletileg leírhatóak ugyan, de megfigyelésükre még csak Japánban volt példa. Az meg úgy sem számít.

A kétféle részecske vegyesen kölcsönhathat egymással, vagy akár saját fajtájukba tartozó részecskével is. A kölcsönhatások legjobban detektálható ismérve a kísérő heveny bazmeeeeg felkiáltás, közvetítő részecskéje így a szép bazmegon nevet kapta. Így választ kaptunk a felvetett kérdésre: ha két pronyino vagy tahoun találkozik, bazmegont váltva hatnak kölcsön.

A kölcsönhatás egyéb tulajdonságai még feltérképezés alatt állnak. A további kísérletekig az ismereteinket az alábbi matematikai tétellel tudjuk összefoglalni:

Irányzéktétel: A jo suigetsu-ra tart.

Kiemelhető a kölcsönhatások közül az alábbi bomlási folyamat, amelyet hosszabb kísérletsorozat4 esetén lehet megfigyelni.

t + t ! p + p + b + b + b + : : :

Ez akkor történik, amikor az alapvetően azért paraszt, de azért mégis csak stabil t tahuonnak (pl. a Fábosnak) az edzőtáborban elege lesz a sok balfa…fácánból, majd elérve egy kritikus időt, megbomlik, és szerezve magának egy hasonló párt (pl. a Kozárt), mindketten p pronyino-vá alakulnak, és heveny bazgemon-sugárzást (“Nézd már azt a szerencsétlent, bazmeg.”) felszabadítva kölcsönhatnak, kiemelve ezzel magukat a környezetből. és végül, az antirészecskék. Létezik természetesen antipronyino és antitahuon, de a legnagyobb felfedezés az antibazmegon létezése, amely egyedülálló a izika történetében, hiszen közvetítő részecskének általában nincs antirész párja. Erre akkor derült fény, amikor egy pronyino-antipronyino (vagy egy tahuon-antitahuon) pár kölcsönhatása során a megfelelő forrásokból kiinduló bazmegon-antibazmegon hullám keresztezésekor az ellentétes előjelű káromkodások kioltották egymást. Ilyenkor végre kuss van és lehet egy kicsit nyugodtan Iai-zni.

1 Szakszóval katázni, vagy katát gyakorolni.
2 ún. jodoka-k, vagy josok.
3 Egysége: 1 edzés.
4 ún. edzőtábor.

Irodalomjegyzék

[1] Habermajer G. et al.: “Jo edzés”, április 5. (2011)

Olvasói levél “Kecskés L.: Jo-s könnyű elemi részecskék” c. tanulmányához

Tisztelt Szerkesztőség!

Nagy érdeklődéssel olvastam e kiváló tanulmányt, melynek korszakalkotó felfedezése bizonnyal nemcsak a ?zika, hanem a társtudományok területén is földrengésszerű változásokat fog elindítani. Magam klinikus lévén a lehetséges gyakorlati vonatkozások tekintetében szólnék hozzá a vitához. Az említett “jodoka” csoportban (melynek rendszertani, pszichoszociológiai jellemzése még várat magára…) létezik egy jellegzetes kórkép. Ezt eddig idiopáthiás hypochondriális suigetsitisnek nevezték, tegyük hozzá, jobb nomenklatúra híján. Ezen új felfedezés nyomán felmerül azonban, hogy itt a bőr, illetve subcutan szövetek és a tahuon közötti kölcsönhatás klinikai következményéről lehet szó. Ez egyrészt magyarázná az elváltozás környezetében létrejövő suffusiokat, másrészt – ismeretlen mechanizmuson keresztül – azokat a pszichés változásokat is, melyek a kórképet kísérik – úgy mint a spontán hpyerbazmegolás szindróma, az agresszív partviskereső magatartás, valamint a különösen súlyos hypersonor “EI” tünetcsoport.

További vizsgálatoknak kell tisztázni, hogy a tahuonok hatással vannak-e az idegrendszerre, illetve, hogy magyarázzák-e a suffusiok elhelyezkedésének szórását, miszerint többnyire a sternum alatt helyezkednek el, bizonyos esetekben azonban a bordaívtől, sőt sternumtól egészen a medencéig nagy szórásban találhatók.

Külön vizsgálatot érdemelne az a jelenség is, hogy léteznek-e tachytahuonok, amelyek a magasdanos jodokákkal folytatott kísérletek kapcsán kialakuló külünösen súlyos, fulmináns lefolyást mutató suigetsitis kóroktanára jelenthetnének magyarázatot.

Lőrincz Á.
Budapest


Olvasói levél “Kecskés L.: Jo-s könnyű elemi részecskék” c. tanulmányához

Tisztelt Szerkesztőség!

Nagy érdeklődéssel olvastam e kiváló közleményt, amihez a molekuláris biológia oldaláról szeretnék röviden hozzászólni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a multi- és interdiszciplináris megközelítés fontosságát e jeles témában. Itt jelenleg is folyó vizsgálatunk előzetes eredményeiről számolunk be. [1]

Az első vizsgálatsorozatban in vivo Jodoka Shinbukani ssp. Tahensis és Pronyensis alfajokon vizsgáltuk a bazmegon sugárzás élettani hatásait. E vizsgálat előzetes eredményei azt mutatják, hogy a sugárzás közvetlenül hat a kis erek falában található hámsejtekre, azok lízisét eredményezve. Ez játszhat szerepet a klinikailag ismert idiopáthiás hypochondriális suigetsitis kialakulásában, bár az nem világos, hogy az elváltozások miért éppen az említett anatómiai régióban jelennek meg. Feltételezhetjük e régió capillaris hámsejtjeinek valamilyen speciális érzékenységét a bazmegon sugárzással szemben, ennek mechanizmusa azonban tisztázásra vár.

Második vizsgálatsorozatunkban a két említett alfajból nyert limfocitákat [2] tettük ki intenzív bazmegon sugárzásnak. Ennek eredményeképpen a limfociták egy populációjában génátrendeződést ?gyeltünk meg, melynek következtében egy új, a CD8-hoz fehérjeszerkezetében igen hasonló, felszíni cukormintázatában azonban alapvetően különböző sejtfelszíni fehérjét expresszált, amit rendszeres nevén CD11-nek neveztünk el. Tekintettel a felfedezés körülményeire könnyen megjegyezhető néven bazmeginnek nevezzük. Az új sejtfelszíni molekula pontos funkciója ismeretlen, de a limfociták in vitro viselkedése láthatóan megváltozott, a bazmegint expresszáló sejtek nyúlványaikkal folyamatosan böködték normális társaikat.

Harmadik vizsgálatsorozatunkban az így transzformálódott bazmegin pozitív sejteket GFP- vel jelöltük, ezzel zölden ?uoreszkálóvá téve őket és visszajuttattuk a kísérleti egyedekbe. 6 óra elteltével az egyedeket túlaltattuk és vizsgáltuk a GFP pozitív sejtek megoszlását. Várható módon nagy számban jelentek meg a subcutan szövetekben a hypochondriumban, ami az említett kórkép pathogenezisében is szerepet játszhat. Némileg váratlan módon felszaporodtak a bazmegin pozitív sejtek a thalamusban és a frontális kéregben, valamint a limbikus rendszerben is, ami a bazmegon sugárzás pszichés hatásait is magyarázhatja. A szürkeállományban lacunaris necrosisra utaló jeleket ?gyeltünk meg, ez összefüggésben lehet a jodoka alfajokra oly jellemző kognitív hanyatlás mellett jelentkező agresszióval.

 Kijelentjük, hogy jelen vizsgálat végzőinek nincs érdekütközésük és a vizsgálatok során mindössze a vizsgálat vezetőjét érte szubklinikus bazmegon sugárzás, valamint asszisztensét ennek következtében mintegy 532 tsuki.

Lőrincz Á.
Budapest

[1] Ich, ni, san, shi…

[2] Jogos a kérdés, hogy miért épp limfocitákat: mert ezek vizsgálatához van műszerünk, bazmeeeeeg!