SHINBUKAN
Iaido Seminar 2013.09.07-08.
Rendhagyó beszámoló egy rendhagyó utazásról

Mintha egyszer már írtam volna arról, mikor is kezdődik egy tábor. Valami előkészületekről,  meg ráhangolódásról, meg ki tudja miről regélhettem az új generációk okítási céljából.

Indulás másképp. 
A pár napja a fülembe mászott muzsika adathordozóra rámásolása után irány haza. Az út zenéje megvan, a többi már csak sallang. Hazatérve összeszedem a felszerelést, és indulás. Fonalak, furulyák, lámpa, kések, csörgök és csengők, ceruza, jaaaa és a lakkfilceket majd elfelejtettem. Hm, igen a furoshiki a ruhával és persze a shinken. Kalap a fejre, start.

A táborban történtek természetesen fontosak, sőt rendhagyó volta miatt érdekesek is, de most aki nem jött el nem tudja meg a részleteket. A beszámolóból tájékozódni kívánó csak néhány később megemlítésre kerülő következményre támaszkodó következtetéseken keresztül alkothat képet.

A következmények

- Ismét bizonyítást nyert a tétel, hogy maga a gyakorlásunk talán csak 1-2%a az egésznek. 

- Megtapasztaljuk, hogy az üzemanyaggal feltöltött járművel határozottan megnyugtatóbb érzés közlekedni.

- Egy visszafogott természetűnek hitt útitársból is ki lehet hozni az extra energiákat.

- Nem lehetetlen, hogy két állam határa közötti autópálya szakaszon haladó autó utasterében vulkánkitörés jön létre.

- Erre a megfigyelésre alapozva megkezdődik a tervezhető napkitörés projekt kidolgozása.

Az út zenéje:

Egy spirituális szakértőnek feltettem a kérdést e muzsikával kapcsolatban: - Mi lesz, ha függőkké válunk?
Rövid, és megkérdőjelezhetetlen választ adott: 
Hallgatjuk.