SHINBUKAN
Iaido Szeminárium 2014.09.13-14.
Újra Vyskov!

Évek óta visszatérő vendégek vagyunk a cseh kisvárosban, amiről szinte semmit sem tudunk - kivéve a Dino Parkot és a sörgyárat - most pótoljuk - igaz utólag (de megfogadjuk Sensei-nek, hogy legközelebb meglátogatjuk a repülőgépeket..).

"(...)
A város fontos szerepet töltött be már a kora középkorban is. Vy¹kov a Brno és Olomouc illetve Kromìøí¾ közti kereskedelmi útvonal egy kiemelten fontos megállóhelyének számított. 
Vy¹kovnak a harminc éves háború során sem kegyelmeztek, két alkalommal is elfoglalták és kifosztották a svéd seregek. Vy¹kov azonban újra és újra feléledt olyannyira, hogy a XVII. század végén a legfényesebb időszakát élő várost Morva Versailles-ként is emlegették. A szép időknek azonban 1753-ban vége szakadt. Ebben az évben hatalmas tűzvész pusztította végig a várost, és hosszú évtizedeknek kellett eltelnie, hogy Vy¹kov elkezdjen magához térni. A tüzet a legenda szerint egy lány okozta, aki így kívánt munkát szerezni ács mesterséget űző szerelmének.
 
(...)
 
1917-ben egy újabb tűzvész romba döntötte a főtér összes épületét. (...) A település legimpozánsabb része a jellegzetes háromszög alakú főtér, amelyet ural az eredetileg 1569-ben épült, 57 méter magas tornyú Városháza épülete. A tér közepén áll az 1730-ben épített impozáns barokk kút, valamint az 1718-as pestis oszlop. (...)
A Masaryk nevet viselő téren áll, igen nagy meglepetésre az egykori zsinagóga épülete is.
(...)
 

A város további fő látványosságai közé tartozik az eredetileg a XV. század második feléből származó, de a tűzvészek után barokk stílusban helyreállított Mária Mennybemenetele Templom. További nevezetes épület a Regionális Múzeumnak helyet adó kastély, a szépen kialakított kastélykerttel, a Szent Anna Kápolna, illetve a koncerteknek is helyet adó XVII. századi Szűz Mária Temetőkápolna. A város több pontján, így a Pivovarská (Sőrfőzde) utcában is láthatóak a XV. századi városfalak, erődítmények maradványai.


Vy¹kov nem csupán a történelmi eseményeit őrzi meg emlékezetében, de az évszázados népi hagyományait is. A városban évente számos folklór rendezvényre kerül sor, ahol az idelátogató turista megismerkedhet a haná népcsoport népviseletével, zenéjével, táncaival.


(...)

Az útra ezúttal sem autó karaván indult útnak, de most legalább kitöltöttük a Mazda rendelkezésre álló utas- és csomagterét. Este érkeztünk meg a kihalt állatok szomszédságában álló hotelbe, ahol a csapatunk kettévált.
Irány a dojo! A mozi mellett, kis patak, Sándor szobra..de az ajtó zárva volt. Köszönhetően ostoba telefonjainknak rájöttünk, hogy ezúttal máshol fogunk aludni..
A hely közelebb volt a hotelhez is, így visszakanyarodtunk, és birtokba vettük..a padlót. Tatami ezúttal nem volt a felszerelés között, külön köszönet az egyik résztvevőnek, hogy megszánt minket két vékony szivaccsal, hogy tudjuk aludni..


Másnap időben érkeztünk a megszokott terembe, köszöntve a régi (akiket 9 éve..10 éve..ezer éve ismerünk) barátainkat.
Cook Sensei üdvözölt, majd csoportokba osztott minket, fokozatonként - így kerülhettünk hárman is a 3-4 danosok közé, akikkel Sensei foglalkozott 2 napig! :--)
Azt hiszem, mi mozogtunk a legkevesebbet, viszont Sensei minket látott el a legtöbb plusz adalékkal, információval az egyes katákat illetően...külön köszönet, hogy sérült kézzel is nagyon sokat mozgott a fejlődésünk érdekében!

Az esti sayonara parti után még beszélgettünk szigorúan bizalmas dolgokról..természetesen szóba került a nehezen definiálható, meghatározhatatlan bizonytalansági fokkal rendelkező jövő is..


Az alvás utáni vasárnap rövidre, de annál személyesebbre sikerült..

Hazafelé esett.
És volt szivárvány, és egy dupla szivárvány-kezdemény is.. És persze két zápor között egy kicsit zuhogott az eső is.

Felvásárolt édesség (narancsos fűrészpor, újíz-fidorka, kókuszos és gesztenyés-izé) készleteinket fogyasztva élményekkel robogtunk haza...