SHINBUKAN
Jodo válogatott edzés 2011.05.29.

egy vasárnapi Jodo edzés

Minimális alvás után vasárnap reggel 7-kor bekapcsolt a szolid bimmbammozás...
Felrémlett bennem, ahogy Garfield kecses, de mégis határozott mozdulattal veri szét a vekkert egy képregényben...
De most nyírjam ki a mobilomat?

nahh...inkább ki az ágyból...

Reggeli toálett után (sebességem egy reumás csigáé) letotyogok a kicsi autóhoz.. gyönyörűen süt a nap, már most is...bár picit cidri van..
Fenének kellett jelentkezni erre az edzésre... úgy tudnék még aludni...

De Kozár szaktárs vár a Duna másik partján... Na meg Fábriciusz Sziszi a Borároson..

Enyhén zordon képpel vezetem a vidám kis autómat... Kimaradt a reggeli kakaó...

Felveszem a szőrős képűt... Kb annyira lelkes, mint én...
Nincs forgalom...
Át a Borárosra..
Sziszi szaktárs megereszt egy léha mosolyt és amint beteszi csontos seggét az autóba, megszólal: „vazze de korán van...”

Ühhm ühhm...

ő is lelkes...
Beszélgetnek az előző napi iai edzésről, én szolidan megszegek pár közlekedési szabályt és a "be ne szólj vazze" kifejezéssel az arcomon, tőlem szokatlanul csendesen vezetek a cél felé.
Oda is érünk rendben. Anikó és Ádám már ott. Elküldjük őket reggeliért... Fázok.. Kb 2 perc elteltével megérkeznek Sensei-ék is, így teljes is lett a létszám.

Mivel „friss vagyok, mint a hajnali harmat és jókedvű, mint a kisbaba a pampers reklámban pelus csere után” (magyarán letargiás vagyok ezerrel és az orrom szántja a földet), lazán a fiú öltözőbe masírozok be.. Feltűnik, hogy mintha túlságosan megszőrösödtek volna  a lábak...
Felnézek és tényleg... fiúk full vigyorban, kórusban nyomják: Dzsuudiiii...

hm.. tolat, kifarol... és bemegy a szomszédba, a csupasz lábuakhoz... Itt azé mégiscsak jobb...

Bemegyünk a terembe. Jó a parketta. Végre.. És süt be a nap, ömlik a fény.. És a reggeli is megjött... Klassssz...
Kimegyek az udvarra falatozgatni, aztán vissza. Mindenki átöltözve, többen gyakorolnak. A Juunanshin-osok is tettre készen...

Elindul az edzés. Rögvest párba rendeződünk és ez nagyon jó. Részemről egész jól felpörgök. Jól megy az edzés, jó a hangulat.
Kata-részleteket, fő pontokat kiragadunk és gyakoroljuk a mozdulatsort. Mindig mással. És ez király. Legalábbis nekem bejön ez a módszer.

Egy-két mozdzulatsort nekem kell bemutatnom Kozárral (rühhhes maki-otoshi...blööö)... Enyhe röhögés a tornateremben. Nem is értem...

Elröppen 1'45"... És tök jó a kedvem.
Csípem ezt az edzést..

Egy rövid szünet után a második rész Sensei és Kozaru bemutatójával kezdődik....
Háát.. van hova fejlődnöm..

Katázok szépen sorban mindenkivel... és élvezem az egészet.
Teljesen jó kedvem lesz a végére... pláne, hogy fejecskémben feldereng a nutellás palacsinta...

1-kor befejezzük az edzést. Végignézve az arcokon, szerintem mindenki jól érezte magát... Jó kis jo-zás volt ez...

Aztán gyors átöltözés, beruccanunk az autókba és nekiindulunk a Gergő által javasolt desszert-birodalomba...
Már nyáladzom...
Szinte az étterem előtt sikerül leparkolnom..
és aztán...
durr...
totális nózira pottyanás... az étterem zárva..

Így hát el a Csigába, mely feltámadt hamvaiból..
Tök jó, mert üres, emiatt mienk az egyetlen pincér figyelme..
Hát nem indítjuk jól a kapcsolatunkat:
-palacsinta nincs....
-mi az hogy nincs? az előző Csigában volt.
-Itt nincs...

khm... nem is... inkább grrrrrrrrr.....
Mínusz tartományból indít a kiscsákány...

De aztán hozza a limonádét... baromi finom... Kiscsákány megszólal: mindent beleadott hogy kompenzáljon a palacsinta hiányáért..
hmmm..
ügyes...
Értékeljük.... Így megkapja a zérust, mint kezdőpontot...

Aztán hozza a hamikat... Ádámmal kecskesajtos diós mézes szendit kértünk almával... Hát határozottan turbózunk a pozitív tartományban..
Mikor a desszertet habzsolom (kettőt is rendeltem) még az a bűnös gondolat is eszembe jut, hogy „ehh ..jobb a konyha mint az előző éra alatt vala...”

Lusta vasárnap délután, egy kedves vendéglő, kitárt ablakokkal, mennyei ételekkel, kiváló emberek társaságában.....
Óóó jeeeahhhh....
Ekkor megtalál az érzés: hiába ez a nyomoronc Nyuszi év, nincs nagy baj... Még nincs nagy baj...

Dervadelin Judit

Jodo keret válogató és válogatott edzés

(Budapest, Béla u. 23., Néri Szent Fülöp Általános Iskola)

 

Jodo Európa Bajnokság, Európa legjobbjainak küzdelme. Két évvel ezelőtt vett részt első alkalommal Magyar csapat az EB-n. Az eddigi két alkalom során egy ”fighting spirit” díjat sikerült haza hozni.

2011. május 29-én vasárnap egy fárasztó edzés keretein belül figyelte meg Hábermajer Gábor sensei jodo bucho a mozdulatainkat, tudásunkat, alkalmasságunkat. Kihon-ok, kata részletek, katá-k folyamatos forgásban, így mindenki mindenkivel tudott gyakorolni. Különböző emberek különböző szinten, alkalmazkodás ez mindig nehéz feladat. A katá-k kritikus részeinek kiemelése és többszöri ismétlése a többségnek újdonság volt, mely nagy segítséget jelentett a pontos mozdulatok elsajátításában.  Az edzés végén embu közvetkezett, így mindenki megmutathatta a tudását.

A szövetség másik két ágához képest igen kicsi létszámú jodo-s társadalomból, aki csak tudott, eljött és gyakorolt. Kevesen vagyunk, lelkesen gyakorlunk, fejlődünk, s bízunk benne, hogy egyszer a kicsiny költségvetésünk segítségével tudjuk támogatni legjobbjainkat, hogy hazánkat képviselhessék.

 

Kozár Zoltán