SHINBUKAN
Iaido szemiárium 2011.09.10-11.
"Visszafordíthatatlan"

Hazaértünk. (Ádám a fésűnek örülhetett a legjobban ;--))
 
Az úton a Telihold kísért minket. A pihenők során sofőr és helycserék voltak (a helycserével a zene is változott), elfogyott a Marlenkapótló golyó marlenka, volt alvás, a hétvégi élmények boncolgatása, lovas történetek, szó esett az Iaido élettani hatásairól is (avagy szívműtétek gyakorlati alkalmazása) - és gondolatban elbúcsúztunk a fehér kispárnától.
A fényképezés és a búcsú után hazafelé indultunk.

  
A kata sor a kesa giri-től folytatódott, majd ebéd után hirtelen Okuden (Tsure-dachi, To-waki, Sō-makuri kai waza, So-dome, Shinobu, Shiho-giri) és Chuden (Iwa-nami) lett a program! :--)
A második nap is fontos útravalókat kaptunk - a kor előrehaladtával cserebenhagyó test bár még távolinak tűnik számunkra, mégis fontos, hogy már most átalakítsuk a mozgásokat.
  
Vasárnap!
 


A történelmi belvárosba későn és fáradtan érkeztünk - ennek nagy előnye az volt, hogy már elbontották a kordonokat és kevesebb volt a turista is -, így készülhetett el a csoportkép!


A fűben közlekedő villamosok mentén eljutottunk a Sayonara party helyszínére, ahol a finom vacsora után Cook Sensei válaszolt a kérdéseinkre, majd többek között a vizsgáztatás - bíráskodás nehézségeiről beszélt (persze mesélt vicceket is :--)).
A nap végén felfrissültünk, majd szállást kerestünk (és találtunk) - mivel az egyébként is messze fekvő dojo ajtaja 8 órakor zárult, és reggelig ki sem nyílt.
Próbáltunk minél több információt elraktározni - ezekből természetesen volt bőven, a mozdulatok mellett a szavakra is figyeltünk.
Ezúttal Cook Sensei egyedül érkezett, és miután kiemelte a kihon gyakorlatok fontosságát az utolsó formagyakorlattal kezdtünk--és agy haladtunk vasárnap délig az első felé (azóta is fordítva működnek a dolgok). 
A Sportovní Centrum Juliska már várt minket.

 
Szombat!
 
A zuhanyzó ugyan zárva volt, a kislány nem beszélt angolul, Gergő és Ádám persze azonnal gyakorolni kezdett, a krónikás pedig a már hivatalosnak számító tábori fényképezőgépet leváltó új szerkezetet tesztelte.
Elég késő volt, a dojo pedig 18 km-re a város másik végében (azaz az elején) volt, ezért a maradék három utas útnak indult..siettünk, hogy kapuzárás előtt odaérjünk - sikerült.
Úticélunkhoz közeledvén gyötrő kérdések mellett ("te miért fogod abbahagyni?") még navigációval rendelkező okostelefon is előkerült, így eljutottunk az első szálláshoz.
Az első pihenőnk alkalmával bevásároltunk - jött a penészes kolbász, zsemle, és a Fidorkát felváltó MaxiNuta. :--)
A hely (szűke) miatt próbáltunk keveset csomagolni, a kevés ruhát és a mini borotvahabot csak Ádám tudta tetézni azzal, hogy fésűt sem hozott (bár laptopot és két nagy ismeretlen tartalmú dobozt a csomagtartójában igen), ezért reggelente elég furcsa fejjel érkezett a terembe.
Készülődtünk. A létszám egy autó bevetését indokolta, ami ezúttal a Svéd acél volt, Ádám hajója. 
A "szokásos" cseh tábor 2005, 2006 és 2010 után ismét a fővárosban került megrendezésre!
 
Prága!