Hónap: 2011 október

7. születésnap (Budapest)

A nagy nap előtti kérdés adott volt: hatodik vagy hetedik?

És lett áfonyás túrótorta és gyertyatartó kuglóf, Sensei szavai és a „hetes” katák – persze a mi embu-ink után.

A gyakorlás beszélgetésbe és EB beszámolóba fordult; a Család együtt, 7 éve!

Boldog születésnapot!

18. Európai Iaido Bajnokság (Andorra)

Beszámoló a MKIJSZ Vezetőség részére a 18. Iaido Európa Bajnokságról

2011 EIC – 18. Iaido Európa Bajnokság

Helyszín: Andorra Társhercegség – Andorra la Vella

Időpont: 2011 .09. 05-09.

 

Résztvevők

Mudan: Kovács Balázs (Főnix)

Shodan: Bartha László (Főnix)

Nidan: Budavári Anita (MJKK), Várvizi Attila (Főnix)

Sandan: Varga Zoltán (MJKK)

Godan: Hábermajer Gábor (SBK)

 

A fentieken kívül a csapatot elkísérte Demeczky Jenő (MJKK) is, aki yondan vizsgára jelentkezett. A versenyben nem vett részt, de segítségével támogatta a csapat munkáját.

 

Mihalik Hunor sensei idén első alkalommal a bírói gárdát erősítette. Ez fontos előre lépés a hazai iaido szempontjából. Már nem csak a versenyen résztvevő nemzetek sorába tartozunk, hanem shinpan-t és vizsgáztatót is adunk EKF eseményére. Bízom benne, hogy Hunor aktivitása, és bírói munkája tovább növelte az elismertségünket és rangunkat, valamint fontos tapasztalatokhoz juttatott bennünket a „túloldal” bentről történő megismerése révén.

 

Felkészülés

Talán az eddigi legintenzívebb, és sűrített felkészülés volt az ez évi az eddigiek sorában. Az év folyamán nem készültünk folyamatosan, hanem a versenyt megelőző időszakra helyeződött a fókusz. Szeptember 3-4-ei hétvégén a már hagyományos csomádi felkészítő táborban vettünk részt, néhány egykori válogatott taggal kiegészülve, Hunor sensei vezetésével, majd szeptember 28-ától pedig Yamasaki sensei keze alatt formálódtunk a Klubvezetői és a ZNKR Iai táborban, mely október 2-án, vasárnap ért véget. 5-én, a még le sem ülepedett élményekkel, és szinte ki sem hűlt izmokkal neki vágtunk az utazásnak. Magunkkal vittük az intenzív, friss és erős tábori energiákat.

 

Utazás

A légi menetrendek sajátosságából adódóan Prágán keresztül utaztunk Barcelonába, annak ellenre, hogy van közvetlen járat Budapestről. Már az első reptéri pillanatok emelték a stressz faktort, ami a kardok utaztatásával kapcsolatban egyébként is jelentős szintű. Kedves honi légitársaságunk hatásosan bizonyította, hogy szolgáltatási szintjük cseppet sem magasabb, mint a fapados konkurenciáké, a Nemzeti Válogatott kifejezés és a válogatott öltözet pedig semmilyen szintű szimpátiát és segítséget nem vált ki náluk. A tanulságot levontuk, legközelebb alaposabban kell a normál légitársaságok csomagszállítási szabályzatait is tanulmányozni. A magam részéről azt hittem, már mindent átéltem, amit kard utaztatással kapcsolatban lehet, de a barcelonai rendőrség tudott még számomra ismeretlen helyzetet produkálni. Természetesen ezt is menedzseltük. Az innen a helyszínre juttató, hosszú, szerpentines buszozással végző utazásunkat jobban viseltük,  mint arra számítottam.

 

A haza utazás sokkal csendesebben telt, mindannyian probléma mentesen megérkeztünk.

 

ZNKR delegáció

Delegáció vezető:

KAWAGUCHI Toshihiko Sensei 
Iaido Hanshi 8 Dan (72)

 

KAMIKOKURYO Shuichi Sensei
Iaido Hanshi 8 Dan (61)

 

KUSAMA Junichi Sensei
Iaido Hanshi 8 Dan (61)

 

Szeminárium

09.05-06. csütörtök – péntek

 

Most is kritikusan vártam  a két napos szemináriumot, mivel az elmúlt pár évben ezek komoly csalódást okoztak, azonban mondhatom, nagyon kellemes meglepetés volt nem csak számunkra, hanem nemzetközi ismerőseinket hallva, másoknak is. Az eddigi kaotikus, leépítő, és zavarodottságot okozó helyzetek helyett világos tematikával, jól felépített oktatásban részesülhettünk. A résztvevők három csoportra osztva gyakorolhattak, egy-egy ZNKR delegációtag vezetésével . (mu-1. dan; 2-4. dan; 5-7.dan) Külön jó érzés volt megtapasztalni, hogy a hazai táborban kapott friss adalékokkal egybecsengtek a szemináriumon elhangzottak. Szinte az volt az érzésem, Yamasaki sensei tábora folytatódik. A kellemes meglepetések sorába tartozott még elnökünk jelenléte az EKF képviseletében, akit a nem teljesen alapos helyi szervezés miatt elragadtak tolmácsnak az 1. csoporthoz.

 

Egyéni verseny

A verseny négy pályán zajlott, ahol a pool-okból egy kivétellel mindannyian kijutottunk az egyenes kiesésbe.

Eredmények

Nem számítunk az európai mezőny nagy érembetakarítói közé, de egy-egy helyezést szoktunk szerezni, ez így történt most is.

Nidan kategória: Budavári Anita (MJKK) – Fighting Spirit

Godan kategória: Hábermajer Gábor (SBK) – 3. hely

 

Csapat verseny

Csapatunk összeállítása

A klasszikus felállást választottuk.

1.       Várvizi Attila (Főnix) 2.Dan – Senpo

2.       Varga Zoltán (MJKK) 3.Dan – Chuken

3.       Hábermajer Gábor (SBK) 5.Dan -Taisho

4.       Budavári Anita (MJKK) 2.Dan (Tartalék)

 

A pool további két tagja Belgium és Franciaország voltak. Láttunk reményt a kijutásra, mert a franciák a belgákkal ellentétben évek óta nem tudnak igazán erős csapatot kiállítani. A franciák ellni mérkőzés egy hajszálon múlott, chuken-ünk Varga Zoltán felett a látszólag sokkal gyengébb ellenfél győzedelmeskedett. Így nem jutottunk ki az egyenes kiesésbe. Belgáktól 3-0, a Franciáktól 2-1 pontozással kaptunk ki. Jövőre erősebbek leszünk, és újra megpróbáljuk!

 

Vizsgák

A versenyek utáni vizsgákon három tagunk vett részt.

Shodan: Kovács Balázs (Főnix) – Sikeres vizsgát tett

Nidan: Bartha László (Főnix) – Sikeres vizsgát tett

Yondan: Demeczky Jenő (MJKK) – Sikertelen vizsgát tett

 

Már kezdünk hozzá szokni, hogy a magasabb fokozatok esetében évről évre kevesen jutnak át a vizsgákon. Idén példátlan számú sikertelen vizsga volt, a 4-7. dan vizsga oldalon egyetlen 4. dan-os jutott át. Az elvérzettek között rendszeres EB és taikai bajnokokkal. Ez komolyan el kell gondolkodtasson bennünket annak tekintetében, hogy mi is az európai sztenderd, mit kell követnünk, mire kell képezzük a hazai generációkat? Eddig is tudhattuk hogy az MKSZ szervezésében meghívott ZNKR oktató nagy kincs, de most még érzékelhetőbbé vált Yamasaki sensei rendszeres tanításának fontossága.

 

Javaslatok észrevételek

–          Az esemény kapcsán számos jövőbe mutató kérdés, ötlet, meglátás született, Zsolt, Hunor és a magam részéről is. Ezeket célszerűnek látnám egy találkozón megvitatni.

–          Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét szeretném javasolni az Iaido EB finanszírozási rendszerének átgondolását.

–          A most megszerzett új ismeretek birtokában állítsunk fel stratégiát a haza iaido jövőjére.

 

Hábermajer Gábor

2011 évi Iaido EB delegáció vezető

Kapcsolódó oldalak:
 -Az esemény honlapja
– Eredmények

Őszi Iaido Szeminárium (Budapest)

Zen Ken Iaido tábor és vizsga

Egyike vagyok az 1. kyu vizsgát tevőknek, így valójában teljesen pozitív beszámolót kellene írnom, mégis ahogy fogalmazódtak e mondatok számos negatív érzés is kavargott bennem. Oka ennek egyrészt az, hogy mind fizikailag, mind szellemileg rendkívül fáradtan vágtam bele e kétnapos tanulásba, másrészt az, hogy a vizsgán elmaradt a katarzis… de térjünk vissza az elejére.
Helyesebben a történet ott folytatódik, ahol a klubvezetőknek és magasdanosoknak tartott edzések véget értek. Ezúttal mintegy 60 iaidokának próbálták a magasdanos edzés kohójában edződöttek átadni Yamasaki sensei tanítását. Szombat reggel Sensei egy órán át magyarázta az iaido igazi szellemét, a tisztelet és a gyakorlás lényegét. Azt, hogy a technikának és a szívnek hogyan kell párhuzamosan fejlődni. Ezután csoportokra osztottak bennünket és 3-4-5. danos tanárokkal kezdtük a gyakorlást. Tanáraink pedagógiai képességei igen különbözőek voltak (és nem ismeretlenek előttünk), de mindegyikükön átsütött az az igen erőteljes tanítás, amit a megelőző napokban kaptak. Jó volt együtt gyakorolni, bár nem sok magyarázatot kaptunk s emiatt igen sok katát csináltunk. Aztán a mintegy 6 órányi gyakorlás minden maradék erőnket kiszívta. Vasárnap aztán a szokásos vizsgafelkészítés helyett ugyanúgy csoportokban, a tanárok előtt forogva folytatódott a gyakorlás. Az éjszaka messze kevés volt ahhoz, hogy a testem kipihenje az előző nap fáradalmait, az újabb három óra gyakorlás meg aztán egyáltalán nem hiányzott. Ekkor már kevesebb új, és több ellentmondó információt kaptunk, bizonyára a tanárok is fáradtak már. Közben Sensei szombaton négy magasdanossal, vasárnap pedig az iaido válogatott tagjaival foglalkozott és nagy élmény volt egy-egy húszperces időszakra mellettük gyakorolni. Nemcsak a mondanivalóból lehetett elcsípni ezt-azt, de Sensei kimeríthetetlen energiáiból is. Ezzel aztán végülis túléltük. És ez itt a szeminárium vége. Negatív végkicsengés ez? Akkor és ott azt gondoltam, hogy igen. Nem azért, mert nem tanultam sokat. De valahogy ezúttal nem a jóleső fizikai fáradtság töltött el, hanem a túléltük érzése. Itt fájt és ott fájt, és húzódott. Végül mégis úgy gondolom, hogy ez is része a tanításnak és az útnak. A fizikai határok feszegetése. A fél óra szeiza vagy a másfél napnyi edzés. Párbeszéd a testemmel. Hol fáj? Miért ott fáj? Milyen helyes vagy helytelen mozgás hozza létre az izomlázat épp itt vagy épp ott? Az, hogy a lélek úrrá lesz a testen, nem kérdés. A kérdés az, hogy tudok-e akarni ha már nagyon nem esik jól. Amikor nem feltétlenül szükséges. Amikor nem élet és halál kérdése. Amikor tényleg csak akarat kérdése az egész. Végül túléltük és jó tanítás volt. Köszönjük. 
Ezután következett a vizsga. Szokásos menetrend, szokásos eredmény (mindenki átment), de a szokásostól eltérő élmény. Az előző vizsgánk kapcsán írtam arról a sajátos lelkiállapotról, amiben az adrenalin ármalását mintegy kívülről szemlélve sikerült azt a minél jobb teljesítmény szolgálatába állítani. Nos, ez a katarktikus lelkiállapot ezúttal elmaradt. Akkor és ott ezt is negatívumnak éltem meg. Néhány órával később már inkább úgy látom, hogy bizony nagy öröm az, hogy másfél ilyen nap után, a fizikai kiégés ezen fokán komoly rontás nélkül sikerült végigcsinálni öt katát. Nem folyékonyan, nem olyan összeszedetten, ahogy szerettem volna. Az adrenalin, az a kis plussz energiatöltet arra már nem volt elég, hogy a katarzist létrehozza, de arra igen, hogy ne a célegyenesben álljon meg a motor, hanem belendítsen a célba. Más élmény volt. Az a bizonyos embus élmény továbbra is nagyon jó (amint azt a szombatdélutáni embun megélhettem), sőt addiktív, de ez sem rossz. Mi a tanulság? Technikai szinten sok minden, amin el kell majd gondolkodni. A szellemiség szintjén számomra az, hogy az út továbbra is érdekes, mert minden kanyarban vár valami új, de nem feltétlenül az az új, amire számítunk. Remélem még jóideig járhtajuk együtt az utat. Gambatte!

Lőrincz Ádám

 A szeminárium első napjának első órájában Yamasaki Sensei az Iaido történelmi-szellemi hátteréről beszélt nekünk – tett ezt első ízben ilyen körülmények között.

A gyakorlás a tavalyihoz hasonló módon csoportokban zajlott, majd embu-val ért véget.

A második napon Farkas Zsófia, Lovik Anikó, Lőrincz Ádám, Óvári Gábor, Pálinkó Tibor, Szalontai Csaba Vágvölgyi Gábor klubtársaink megszerezték az 1 Kyu fokozatot!
Gratulálunk a sikeresen vizsgázóknak!