„Kusama sensei 5 éves korától tanul Iado-t és Kendo-t, édesapjától (Kusama Akira) aki 9. dan hansi volt és Nakayama Hakudo senseitől tanult. Kusama sensei Hakone taikai-t is nyert, ami a 8. danosok versenye és meghívásos alapon zajlik.”
Első nap, MJKK Dojo, este 7 óra.
Sorba állunk, várunk. Harangoznak..
Kusama Junichi (hanshi 8. Dan) megérkezik.
Még nem tudjuk, mire számíthatunk..
Leveszi az óráját, fényképezőgépet, füzetet vesz elő, majd elkezdődik.
Néz minket, a „szokásos” módon bemelegítünk, majd 12 kata – utána megdicsér minket (ezt nem is tudom hová tenni..), és Yamasaki Sensei mozdulatait véli felfedezni bennünk.
Gallyas Sensei lesz a kiválasztott, akin Kusama Sensei pontosít – majd utána mi is ezek szerint csináljuk újra és újra.
Első nap vége. Harangozás.
A „várt” elmélet elmaradt, ha vártunk is valamit, mást kaptunk – ez természetesen nem baj. Tanultunk.
Sensei pár mozdulatából azért az már kiderült, hogy olyan könnyedséggel és természetességgel bánik a Karddal, mintha ő is vele született volna…
Második nap, délelőtt.
1) Ajándékot kaptunk!
2) Mivel jelen sorok írója nem volt jelen, így csak egy résztvevő élményére hagyatkozhatunk, aki szerint „megvilágosító” volt a tanítás.
Este. Harangozás. „Jó estét!” „Jó!” „Rossz.” „Nagyon jó!” „Fel-le”.
Kusama Sensei a mi nyelvünkön szólt hozzánk!
A kihonokat ez alkalommal úgy csináltuk, ahogyan Japánban, Sensei dojo-jában – tanultunk új és hasznos gyakorlatokat !
A formagyakorlatoknál ismét egyesével álltunk a kör közepére, hogy furcsaságainkból-hibáinkból tanuljanak a többiek is. Kusama Sensei segített, és csak akkor engedett el, ha már a kérése szerint mozogtunk – ekkor viszont pozitív megerősítést alkalmazott: „Nagyon jó!” – mondta, és néha még tapsolt is hozzá.
Harmadik nap.
Délelőtt az előző nap tanult kihonokat pontosítottuk (zárt könyök..), majd pár nagyon szimpatikus gondolatot hallhattunk – pl. Sensei szerint a ZNKR katák nagyon nehezek, de kiváló alapjai a későbbi (szabadabb, ésszerűbb) koryu katáknak.
Formagyakorlatok következtek: gyorsan eljutottunk a (Sensei szerint is) legnehezebbhez, az Uke nagashi-hoz, amelyet párokban, bokutoval gyakoroltunk a délelőtt legnagyobb részében.
És figyeltünk…próbáltunk rájönni, hogy hogyan csinálja? Hogy lehet ilyen könnyedén gyorsan..???
Délután – főleg a morote tsuki-n keresztül – gyakoroltuk a helyes kard tartást, vágást, szúrást és fordulást, majd este – már a zárás után – igazi baráti kapcsolat alakult ki közöttünk!
Záró szavaiban Kusama Sensei arra kért minket, hogy bízzunk benne, majd a Budo-ról, és az emberi kapcsolatokról is szót ejtett – és ez a gyakorlásunk lényege..
Maradandó élményeket kaptunk!
Köszönjük Dr. Yamaji Masanori (Tanár úr)-nak és Abe Tetsusi Sensei-nek hogy a fordításban segítségünkre voltak!
