Hónap: 2014 február

 

 Nem tudhattam előre, hogy ebben az iaido táborban fog kiderülni, egy forradalmian új tudományág úttörője leszek. Ez a entomo-bazzegologia.

 

Új rovarfajok tucatjai bukkantak fel hőn szeretett, hűséges varosunkban, Sopronban: ormanyosorrútevefas..rágóbogar, térdmagasságbanrepülőrántottlaposbazzeg, hallójáratbanézőpikkelyesnyakúugrómakiatka, lúdtalpasbarlangilepke, tücsökfejűálarcoshónlajszőrzetnyalóvérbolha.

 

Továbbá felfedeztük, hogy van olyan falu, ahol egy zetor vasláncon húzza a nyolclábú megvadult bazzeget, amihez rozsdás láncon egy ringlispíl van kötve, amin a kisbazzzegek orditóbazzegekkekel kiabálnak pörgés közben. Fény derült arra is , Robi obi-csomója akkora kiterjedésű, hogy valamennyi sorban állót befolyásolja. Sorakozónál a sort, vágásnál a tsuka pozícióját és teret is görbíti az extra-gravitáció

 

A tábor kettősségét érzékeltetően nézzük az érem másik oldalát is.

 

Ismét részünk lehetett egy kis létszámú és nagyon szívélyes hangulatú táborban, ahol annak minden előnyét megtapasztalhattuk. A kevés gyakorló lehetővé tette hogy Demuynkc sensei személyesen javítgasson bennünket, a viszonylag magas átlagfokozat pedig mélyebb értelmezéseknek, és boncolgatásoknak adott teret. Rengeteget gyakorolhattunk és mozoghattunk, volt időnk megkezdeni a frissen okultakat beilleszteni a formákba. Ezt a jó légkör es az elmélyült atmoszféra is erősítette.

A könnyedségnek is nagy teret adott ez a két nap, erről tanúskodnak a friss tudományos felfedezéseink is, amit igyekszünk a budo fejlesztessenek szolgálatába állítani.

 

Mondhatom, valóban hatékony napokat tölthettünk együtt Demuynkc sense-iel, Vladdal, Szlovák es hazai iaido-s barátainkkal.

 

ui. 1:

hu.wikipedia.org/wiki/Entomol%C3%B3gia

 

ui. 2:

entomo-bazzegologia első lemezének ismertetése

A semmiből hirtelen, minden előzményt mellőzően előlépő zenekar a korai XII. századi balladák szöveget  ötvözi trashmetal dallamokkal úgy, hogy a posztmodern lengyel raggie erőteljesen átérződik . A bazzeg-életérzés is tisztán kihallható a az összetett zenei világból, mely meghatározó képlete az ipari porszívó frekvenciáival átszőtt vokális hangzáskép.

A vágáspróbára készülve Yoshimura Kenichi gondolatait hívtuk segítségül. (A japánok és a kard című könyve, Tameshi giri, vágásgyakorlatok fejezetéből idézek:

„ … Máskor kendo-, vagy iai-tanulók végeznek vágásgyakorlatokat. A kendo igyekszik feleleveníteni a valódi karddal vívott párharcokat. A shinai használatának elve a kard használatán alapul. Egy hatékony vágáshoz figyelembe kell venni a a vágás szögét. Ugyanakkor a shinai a vágást követően visszapattan az ellenfél páncéljáról; a mozdulat, kényszerű okokból, inkább ütésre, mint vágásra hasonlít, és ez mellékvágányra terelheti a gyakorlást, a kard szelleme könnyen elvész. Ezt a tévutat a régi időkhöz méltó magas szintre törekvő kendokák úgy próbálják elkerülni, hogy vágásgyakorlatokat végeznek, melyek fejlesztik a test és a karok összhangját. Az iai-gyakorlókat is ugyan ez a fejlődni vágyás hajtja. Az ő stílusukban valódi kardot, vagy iaito-t használnak, azonban mindig a légüres teret, képzeletbeli ellenfeleiket vágják vele…  Akkor honnan tudni, hogy a vágások valóban hatékonyak-e? Erre jók a vágásgyakorlatok. Akik ezt az utat követik, nem elégszenek meg mímelt harci jelenetekkel, a valódi iai-hoz igyekeznek közelebb kerülni. „Ismét eljött a vágás ideje!

---

A fenti ráhangoló gondolatok kedden érkeztek.
Tekertünk, kötöztünk, ráhangolódtunk.

Ott volt a gyékény, és mi reagáltunk rá, vágtunk, eggyé váltunk vele és a pillanattal..viszont most sem sikerült kipróbálni, hogy mi az a legkisebb sebesség, amivel  már vágni lehet…

ezért..folytatjuk!

Péntek éjszaka volt. Kellemesen sűrű, tejfölszerű ködben indultunk. A köd végig kitartott, majdnem Kassáig követett minket.  A szokásos pénteki edzést követően vágtunk neki az útnak Robbie barátunkhoz, aki idén tartotta meg második Tomodachi no Iaido Keiko táborát. A ködnek köszönhetően lassabban haladtunk, mint ahogyan azt terveztük, de megérkeztünk.

Szombaton reggel a lakoma jellegű reggeli után legszívesebben aludtam volna még úgy nyolc órácskát, de indulni kellett. Eri és Robbie az egyik autóban (ide még csatlakoztak Robbie tanítványai), Zsó, Szilveszter és én, ekkor már csak az egy tükörrel rendelkező Twiniben. Kassán a rendőrlámpák, csak tájékoztató jellegű információt közölnek, tudtuk meg útközben.

A tábor helyszíne a már tavalyról is ismert tenisz klub volt. Edzés közben megismerkedhettünk a sötétsugárzók előnyeivel és hátrányaival, és élvezhettük főként hátrányukat. Bemelegítés segítségével Robbie biztosította, hogy azok se fázzanak, akik nem a sugárzók alatt dolgoznak. Az edzésen végigmentünk a seitei katákon. A mókás és munkás tábor végig jó hangulatban telt. Ebédszünetben az étterem felé haladva megtudtuk, hogy a KUK&FUK feliratot véletlenül sem szabad angolosan kiejteni (pedig úgy jobban hangzik). A délután is jó hangulatban telt.

Az edzést követően ismét Eri és Robbie vendégszeretetét élvezhettük, volt minden mi szem szájnak ingere, agynak zsibbasztója. Ettünk, ittunk, lakomáztunk, kígyókat etettünk (Szilveszter és én csak nézni mertük), shock okozására alkalmas videókat néztünk, Zsó és Szilveszter megismerkedhetett az Xboxos Narutoval, sokat beszélgettünk. Vasárnap kicsit késve indultunk vissza. Az úton visszafelé a köd ismét megtalált minket, de ezúttal kegyes volt hozzánk és csak foltokban nehezítette az utazást.

Köszönjük Eri és Robbie a vendéglátást és a tábort!

Képek!

A kígyó éve véget ért..és mivel már nagyon vártuk a lovat, ismét (közgyűléssel egybekötött) újévi ünnepséget tartottunk.

A szombat délután maki tekercsek készítésével kezdődött (és már éhesek voltunk), majd megszavaztuk a napirendi pontokat. Rövid, lovakkal kapcsolatos átvezető után (mert már nagyon éhesek voltunk) megkóstoltuk a több tálcányi maki-t, házi süteményeket – a mennyiségre „a meg sem bírtuk enni” volt jellemző.