Hónap: 2016 július

Shinbukan – ShinJunsuiDo közös hétvége (Pilisszentlászló )


Panna lányommal pár hete kőtornyokat kezdtünk építeni.
Amikor elfogytak a szebb darabok, elautóztunk a Duna partra, és egy óriási halomból egyenként
válogattunk ki 10 kg folyami kavicsot – és építettünk tovább.
Türelem-játék-koncentráció-meditáció.
Hétvégére a Shin Junsui Do tagjai érkeztek hozzánk!
Pénteken birtokba vettük a Pilisszentlászló Waldorf Iskolát, amely pozitív energiákkal segített minket. Kialakításra került egy öltöző, edző- és 2 hálóterem, étkező is.
Az esti gyakorlást után éjszakába nyúló beszélgetés vette kezdetét…
Én szombaton csatlakoztam a csapathoz, és azonnal belevetettem magam a vágás-meditációba.

Az ebédet követően Tameshigiri következett – a gyékények már vizesen várták a véget.
És csend lett. Sorban fogtuk kézbe a Shinken-t, és vágtunk. Mindannyian különböző módon közelítettünk a kardhoz és a gyékényhez is, a záró beszélgetésben mindenki el is mondhatta az élményét. Én a pillanatot átérezve néztem a társaimat, figyeltem, náluk hogyan tűnik el és olvad össze egy pillanatra minden….
Sokat tanultunk egymás vágásaiból.

Az esti bográcsvacsora az Apát-kúti-pataknál került elfogyasztásra, a Hoboji Zen templom közelében. Születésnapi torták és egy Új-Zélandról frissen érkezett meglepetés Judy kerültek elő, így minden okunk megvolt rá, hogy jól érezzük magunkat!


Rékával ismét tornyokat építettünk – ezúttal a patakban! A gömbölyű folyami kaviccsal ellentétben az itt talált „formátlan” kövekből nagyszerű építmények készültek – folytattuk, amit mások előttünk elkezdtek – és nem is mi voltunk az utolsók a hétvégén, akik kövek lettek…

Vasárnap csapatépítő program vette kezdetét, következett az Árkonbokron program a KijáratProjekt szervezésében!
Szemünket bekötve lépkedtünk az úton, másztunk felfelé, készítettünk hordágyat, voltunk csapat, kerestünk élelmet, ettünk málnát, hangzottak el újabb szállóige mondatok („Itt demokrácia van? Mind meg fogunk halni!”, „Fogd a botomat, meghúzlak!”) és jó étvággyal ettük meg a magunk főzte ebédet!
Köszönjük!

Szerencsések vagyunk, mert vannak köveink!
Tudunk építkezni belőlük, tudunk Együtt építeni!
Ha a köveink elborulnak, tanulunk a hibából, és kezdjük újra, és újra…
Eggyé válunk a kővel, a patakkal – mi leszünk a kő.