8. Tomodachi no Iaido Keiko – Kassa

Elérkezett az
idő, újabb alkalom,
hogy megtaláljuk.

(rémes haiku a Kassai rémről)

Teljes volt a létszám – tele volt az autó. Az előző évek tapasztalati alapján alaposan felkészültünk a hétvégére: böjtöltünk (;–))! Az időjárás előrejelzés 13 fokkal hívogatott minket Kassára – ahol péntek reggel nekünk, csak nekünk esett egy kis hó.
De hol a „Kassai rém”?
Találtunk erre is választ…

A hagyományos indulás-kép ismét a motorháztetőről készült. És milyen jó ez! Ráadásul közben azt is megtudhattuk volna, hogy a tüzelés veszélyes lehet – de háttal álltunk a táblának.

Átgurultunk az országon, megcsodáltuk Szikszót (x.i.x.o), majd az egyik legkátyúsabb magyar utat. Átkeltünk a nem létező határon, és Robi már várt minket a felüljárók és az egymástól logikátlan helyen lévő városrészek városában.
Nála a paraméterek a régiek voltak: a madarai nem támadtak fel, a hüllők szaporodtak, a kutya ott volt.. mindenhol. És japán pohárjelölőket is találtunk – ez utóbbi művészetre serkentő látvány volt!

A vacsora finom volt. Köszönjük!

Szombaton.. a reggeli is (szóismétlés ugyan, de:) finom volt. Nem bírtunk vele – pedig Tibi is segített (annak ellenére, hogy általában kihagyja ezt az étkezést). A termet sikeresen megtaláltuk, és én már éreztem.. a borzongást. A padlóban és a falakban rejtőző kassai hideget, ami belénk költözött 2 napra. Ez maga volt a rém…

Beszélgetés kezdődött, kaptunk útmutatót is „Ki vagyok én?” címmel.
A téma a vizsga körül forgott, amit én igyekszem messziről kerülni…  Ezt követően volt öt percünk vizsgahelyzetbe hozni magunkat (Hősugárzó nélkül!).
Először reiho nélkül szimuláltunk vizsgahelyzeteket, majd reihoval (és mennyivel jobb így a minőség!), majd emeltük a kata számokat. Kevésszer gyakorolunk ezen a módon, hasznunkra is vált.

Az is kiderült a hétvégén, hogy Robi a pókoktól félt, Nemo pedig az enbuktól – de mindketten leküzdötték ezt a fóbiát.
Kérdések merültek fel: Ki hogyan hozza magát vizsgahelyzetbe? Mit tesz a cél érdekében? Mi a cél?
Ha mindig, minden helyzetben készen állunk egy ilyen szituációra, ha mindig meg tudjuk mutatni a bennük lévő legjobbat, akkor készen vagyunk. A vizsgák pedig.. majd jönnek.

Kicsit átmelegedtünk, majd este ninja-dojo-tatamin néztük az alábbi kisfilmet, és fogyott a sushi is!

A vasárnapi beszélgetést követően páros és „hangos” gyakorlatok voltak annak érdekében, hogy kikerüljünk a komfortzónánkból, és tanuljunk, fejlődjünk!

Köszönjük a tanítást!

Köszönjük a vendéglátást!

Iaido koryu szeminárium – Stubnyafürdő

Hirtelen november lett. Vagy Movember? Így utólag egészen biztos, hogy nem esett a hó, de Robinak bajusza (is) volt. És pödörte…
De térjünk vissza a történetünk elejére! A jövőből érkezett hibrid-tölthető villanyautóval indultunk útnak. Találtam hátul egy távirányítót, amellyel át tudtam tekerni az utazás nagy részét, így nagyon gyorsan érkeztünk meg a péntek délutáni titkos gyakorlás helyszínére. Éppen kezdtünk bemelegedni, amikor vége lett – lehet, hogy beragadt a távirányító gombja?
Utána csendben elgurultunk a patak elágazásnál fekvő kis házhoz.

A menü.. nos, ismét nagyszerű volt a vacsora, Robi és Olivér sokat dolgozott.. az alábbi képekkel és egy perces csenddel állítunk emléket a sütőtökös-répás-gyömbéres levesnek, a káposztás kacsacombnak, és a süteményeknek:

 
 
Ezek után még érkezett egy születésnapi torta is, és volt pár  Fidorka és alkohol is, csak a rend kedvéért.
Az esti beszélgetés részleteit itt nem olvashatjátok.. titkos. Nagyon.

Reggel ismét a terembe indultunk. A hegyek lábánál (is) felhők úsztak: ez a táj továbbra is megunhatatlan és gyönyörű..

És elkezdődött! Üdvözlések után megérkezett Victor Cook sensei és Antony Charles Devine sensei is! Két csoportban a shoden szériát kezdtük gyakorolni. Mivel az egyesületünk tagjainak átlagéletkora egyre magasabb, mindegyikünknek voltak „szervi” problémái – de lelkileg mindig felemelő együtt gyakorolni, így nem erre figyeltünk. A mi csoportunknál nem a technikai részletek voltak fontosak, a feladat most is az ezeken való túllépés volt: érteni a szituációt és kifejezni magunkat ahelyett, hogy „másolatok” lennénk.

A délután 4 óra szokatlanul gyorsan elérkezett (a távirányító), tisztálkodási kör után a törzshelyünkön vacsoráztunk, majd a „kastélyba” mentünk, hogy közösen adjuk át a (cukormentes) tortát és nézzük meg az elmúlt 40 évről készült fényképeket – ez utóbbiak hangulatát Cook sensei kommentárjai, személyes élményei tették nagyszerűvé.

Vasárnap „pihenő” következett: álló okuden katák voltak terítéken – majd délután a pénteken kapott tudást mélyítettük el. Ismét nagyon gyorsan eljött a zárás ideje… így újabb időugrással hazaérkeztünk.

Jég, kenőcsök, gyógyszerek, terem keresés. Titkos gyakorlatok. November.
Köszönet!
 Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!

I. Országos Iaido Bajnokság – Budapest

Nézzünk szembe a tényekkel:

Az I. Országos Iaido Bajnokságon elért eredményeink:
Sz. Imre: 2-3 dan kategória 3. helyezés
Pálinkó Tibor: mudan-1 dan kategória 2. helyezés
Mircsea Szilveszter: mudan-1 dan kategória 3. helyezés

Gratulálunk!


„Őszinte leszek magához, amennyire lehetséges, Mr. Anderson.”
(Mátrix)
Van a polcomon pár érem és oklevél. Lett egy új. Egyetértek azzal, hogy ez egy vizsgaszituáció, és így kiváló alkalom a gyakorlása, jó találkozni a többi iaidokával is – de alapvetően nem az én világom, sokszor kifejtettem már ezen a lapon, hogy nem szeretem.
prágai esemény is ezekkel az érzésekkel kezdődött, végül éremmel tértünk haza, ezen a hétvégén sem volt ez másképpen. Szombaton végigfutottunk a ZNKR katákon, kisebb csoportokban  javítottuk a felesleges, vagy rosszul rögződött mozdulatainkat. Ismét sikerült a „kedvenc” előttem haladókkal gyakorolni: köszönöm Hábermajer Gábor és Stadler Gyula sensei tanítását!
Hogy a bevezető idézettel folytassam: Őszinte leszek: ennyire rosszul még nem éreztem magamat az elmúlt 14 évben. A testem nem akart engedelmeskedni – vannak napok, amikor nem szabadna kardot a kézbe fogni. Dühített, hogy már megint van változás / hangsúly áthelyezés bizonyos helyeken. Nehezen fogadtam be a segítő szándékú ostorozást. Szomorú voltam a stílus, a hangvétel miatt. Délután már fájt a könyököm is – pedig hosszú idő óta tudok már úgy gyakorolni, hogy nincs ehhez hasonló visszajelzés…
Ezen a napon a túlélés volt a cél. Csak arra tudtam gondolni, hogy nem szeretnék „versenyezni”, vizsgázni, és nem szeretnék ezekkel a túlszabályozott formagyakorlatokkal foglalkozni ez után a hétvége után….

„Na és? Mindenkinek lehet rossz napja.

Nekem sok volt, mikor a tenger nem akarja az embert.”

(A nagy kékség)

Vasárnap időben érkeztem. Proaktív üzemmódba kapcsoltam, elkezdtem pályákat ragasztani, majd megtörve és késve elkezdődött a taikai. Arra gondoltam, hogy a klubért megteszem, amit kell….
A 4-5 danosokat figyeltem. Előttem járnak. Tanultam tőlük, ezekben a pillanatokban is. Szép volt!
Majd következtünk mi, a 2-3 danosok csoportja. Az első körben – a későbbi első helyezett – Bota Norbi volt az ellenfelem. Kemény kezdés volt, ráadásul „hidegen” eleve minden ízületem tiltakozik a mozgás ellen.. Megnyerte. Majd jött még pár kör, volt, amikor én kaptam a zászlókat.

Közben beálltam időt mérni. Pár kör után valaki szólt, hogy én jövök a másik oldalon. Én, miért? Látszik, hogy nem követtem az eseményeket. Milyen katákat kell csinálnom? Kérdeztem – majd csináltam. Ide-oda futottam a két pálya között – voltak zászlók – és egy emlékezetes viadal volt klubtársunkkal, Jurász Péterrel.
Ahogyan általában ilyenkor történni szokott, a testem és a lelkem is kezdett bemelegedni. Még – talán – rövid pillanatokra élveztem is
Majd hirtelen vége lett. Egy rövid antidopping előadás után következett az eredményhirdetés, és ott álltam éremmel a nyakamban, amelyet Vass Gergő adott át (ez is milyen jó…!).

 
„…barátom! Miért nem veszed át az érmedet?
-Mert a tésztát frissen kell enni!”
(A nagy kékség)

Koryu következik. És koryu is lesz. Főleg Yamaoroshi! Novemberben pedig szeminárium.

Nem kell vizsgarendszer, szabályok. Helyükre kerülnek a dolgok. Az egész mögött mégiscsak a fontos dolgoknak kell elsőbbséget élvezniük… Szeretném őrizni a hagyományt. Szeretném jól érezni magamat. Szeretnék együtt gyakorolni a számomra fontos emberekkel. Szeretnék fejlődni, jobb lenni…
„Tisztulni kezd most a fény”
(Bonanza Banzai)
 Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!

Ishido Sensei 40. évfordulós iaido és jodo szeminárium – Eindhoven

Ishido Sensei 40. évfordulós iaido és jodo szeminárium – Eindhoven

A nagy találkozón dojo vándoraink is részt vettek, Lepesi György klubtársunk pedig csapatban hozott érmet!
 
Gratulálunk!

A tenugui, amelyet Ishido Sensei írt, és Sensei Morita és Oshita Sensei készített:
40 éves transzfer
Ji-Ri-Itchi (elmélet és gyakorlat egy)
Ishido Shizufumi
Iaido Hanshi
 Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!

Iaido ZNKR szeminárium – Budapest

A nyári szemináriumot immár hagyományszerűen Claudio Zanoni sensei vezette!
Szombaton Bemelegítés és kihon gyakorlatok után a kard nyugodt használatát tanultuk különböző technikákkal.  Folytatásként a Mae (前), Ukenagashi (受け流し), Morote-tsuki (諸手突き), Sanpōgiri (三方切り), Soete-tsuki (添え手突き)  formagyakorlatok kritikus pontjait tekintettük át.
Kevesen gondoltuk volna a résztvevők közül, hogy az önmagukkal vívott harc mellett az elemekkel is meg kell küzdenünk
a SÍN tánctermében – de az eső megérkezett, és a hibás tetőszigetelésen keresztül folyt a padlóra is…
Vasárnap a ritmussal és az időzítéssel kezdtük a napot, majd folytattuk a ZNKR sorozatot, majd egy embu-val zártuk a találkozót.
Köszönjük a tanítást!
 Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!

SKF Tavaszi Iaido Szeminárium – Stubnyafürdő (SK)

Ezek az idők is eljöttek, hogy csak ketten utazzunk egy ilyen jelentős és közeli eseményre. Megfogyatkoztunk, akik meg maradtak, azoknál átíródtak a prioritási listák…  vagy ahogy mostanában tömörített formában megfogalmazzuk, dinoszauruszok lettünk. Kihalás előtt álló, már értelmezhetetlen értékrendet követő őslényekké váltunk néhányan, kik még valami értéket látunk az ÚT gyakorlásának ebben a formájában. A kor elszáguldott mellettünk, mi pedig lomha, régi értékekkel elnehezült testünket vonszolva kullogunk a magunk útján. Változni nem tudunk, vagy nem akarunk már. Sorsunk megpecsételődött.

A termet azért benépesítettük páran szlovák, cseh és magyar barátainkkal. Cook sensei pedig igyekezett ismételten a tőle telhető legtöbbet kihozni a megjelentekből. Jutott idő a teljes ZNKR Iaido kata sor áttekintésére és egyéni gyakorlásra is. Záró momentumként a fokozatonkénti enbu-k következtek, melyet a yondan – godan csoportban bekövetkezett váratlan baleset tett drámaivá.  A vizsgákig sikerült némileg megnyugodni a kedélyeknek, amin honfitársaink nem vettek részt, ők a pár nap múlva esedékes hazai vizsgán mutathatják majd meg tudásukat.

A remény még él, reméljük lesz tábor jövőre, reméljük lesz még ki eljöjjön rá.

 Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!

7. Tomodachi no Iaido Keiko – Kassa

Kassa!

Agyunk kiválóan működik, ugyanis az események között eltelt egy év pontosan elegendő idő arra, hogy csak a kapott tudásra és a barátainkkal együtt töltött időre és pozitív élményekre emlékezzünk, és arra ne, hogy az összes elmúlt évben a halálra etetés kassai rémjével kellett szembenéznünk, és pontosan ez fog várni ránk, ha lesz bátorságunk visszatérni.

Alaposan nem átgondolva az elmúlt éveket ezért jelentkeztünk a 7. szemináriumra (és nem, nem diétáztunk előtte pár napig).

A jelentkezők száma 3+1 főre redukálódott – gazdaságtalanul két autó között szétosztva.

És elindultunk!

A csütörtökön lemosott autóra pénteken eső esett, mi pedig robogtunk a hideg város felé (Eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet: -30,5 °C – 1940. február 16.). Az út beszélgetéssel telt, az utolsó utáni pillanatban a naplemente fényénél elkészült az elmaradhatatlan közös kép is!

Robbie-t nem sikerült félreinformálni, így várt minket. Kislánya letépte a babaruhát, tornyokat döntött, volt kígyónézés, a kutya látszólag be volt nyugtatózva, a madarak elpusztultak – a vacsora pizzát pedig nem bírtuk megenni („apa, kezdődik!”).
Estére befutott a HiRaBu csapat is, Gergő és Péter képviseletében.
Kivételesen sikerült korán nyugovóra térni, sokat aludtunk.
Reggel.. terített asztal vár minket. Mi próbálkoztunk vendéglátónk meg nem sértésével, bár ez Szilveszternek jobban sikerült, mint nekem…
Induláskor 2 doboz süteményt is kaptunk „tízóraira” – ezeket a vacsora maradék mellé tettük, ebédre.
A már ismerős terem fogadott minket – szokásosnál kisebb létszámmal -, ahol hamar kiderült, hogy bizony, koryu katák is lesznek a hétvégén!
A köszöntő szavak után izgalmas-játékos reiho gyakorlás következett, párokba álltunk és a többiek elemezték a mozdulatainkat – amelyeket előre kapott instrukciók alapján hajtottunk végre. Ezt követően ZNKR áttekintés volt: felváltva időket mértünk egymásnak.

Ebéd (süti) után a Shoden szériában merültünk el: az egymással hasonlóságot mutató katákat gyakoroltuk:

  • Shohattō 初発刀, Satō (hidari-tō) 左刀, Utō (Migi-tō) 右刀, Ataritō 当刀, Inyōshintai 陰様進退
  • Seichūtō 勢中刀, Korantō 虚乱刀, Inyōshintai kaewaza 陰様進退替技.

A közös vacsorát egy óvárosi sörözőben fogyasztottuk el, elmeséltünk egymásnak szállás és egyéb élményeinket (én még este is azon gondolkodtam, hogyan került a külvárosi termünk mellé egy vadonatúj Mazda 3?)…Reggeli (!) után Nemo is csatlakozott hozzánk, majd következett a kimaradt 4 formagyakorlat: Ryūtō 流刀, Juntō 順刀, Gyakutō 逆刀, Nukiuchi 抜打!
Juntō különös figyelmet és történelmi kitekintés is kapott ezen a napon.

Hazafelé ismeretlen okból észak felé vettük az irányt, pedig ott csak a havas hegyek vártak volna ránk.. de végül hazaértünk!

Köszönjük a tanítást, a jó szervezést (volt tábla, segédanyag…!), és a vendéglátást!

 Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!