A menü.. nos, ismét nagyszerű volt a vacsora, Robi és Olivér sokat dolgozott.. az alábbi képekkel és egy perces csenddel állítunk emléket a sütőtökös-répás-gyömbéres levesnek, a káposztás kacsacombnak, és a süteményeknek:
Az esti beszélgetés részleteit itt nem olvashatjátok.. titkos. Nagyon.
Reggel ismét a terembe indultunk. A hegyek lábánál (is) felhők úsztak: ez a táj továbbra is megunhatatlan és gyönyörű..
És elkezdődött! Üdvözlések után megérkezett Victor Cook sensei és Antony Charles Devine sensei is! Két csoportban a shoden szériát kezdtük gyakorolni. Mivel az egyesületünk tagjainak átlagéletkora egyre magasabb, mindegyikünknek voltak „szervi” problémái – de lelkileg mindig felemelő együtt gyakorolni, így nem erre figyeltünk. A mi csoportunknál nem a technikai részletek voltak fontosak, a feladat most is az ezeken való túllépés volt: érteni a szituációt és kifejezni magunkat ahelyett, hogy „másolatok” lennénk.
Vasárnap „pihenő” következett: álló okuden katák voltak terítéken – majd délután a pénteken kapott tudást mélyítettük el. Ismét nagyon gyorsan eljött a zárás ideje… így újabb időugrással hazaérkeztünk.
