Zaklatott indulásunk volt a kassai edzőtáborba: egy behorpadt kölcsönkért autó oldala, egy vérideg sofőr, akiből aztán a 2 napos edzőtáborban lelkesen gyakorló, csillogó szemű jodoka lett, élő példája annak, hogy a zaklatottságot, a negatív energiákat át lehet alakítani pozitívba, illetve le lehet állítani az önmarcangoló gondolatokat. További hasonló pszichológiai kísérletekre merő önzőségből eme dojotársat (aki nem tudta, hogy ő tulajdonképpen egy kísérlet alanya volt utazásunk reggelén) kölcsön nem adjuk, de a házi kísérletek eredményeit, mindenki okulására szívesen megosztjuk a Nature-ben.

Ha megkérdeznék tőlem, mi volt a legjobb a táborban ezeket említeném:

2 napon keresztül jodoztunk!!! Faragtunk, csiszoltunk, tanítást kaptunk egy egymást kiegészítő angol sensei-pártól, Andrew Wattson & Harry Jones-tól, akiknek együttműködését, egymásrahangoltságát és erős, szép kata bemutatóikat ámult szemmel néztük.  Kaptunk bemutatót a megváltozott szabályokról is, amiket mostantól be kell építenünk. Nekem ez volt az első külföldi edzőtáborom, benne a szervező szlovákok mellett ukrán, cseh, angol, lengyel társakkal és mi ketten magyarok. Jó meglepetés volt, hogy több nő volt jelen, mint általában az eddigi edzőtáborokban, amiken részt vettem.

A két nap alatt - amelyek erős fókuszban teltek - a kard oldalon többet álltam, ami a gyengébb oldalam. Előfordult, hogy a másik oldal nemrég kezdte a jodot, ezért jobban kellett figyelnem – éles élmény volt pl. tanítani is ezzel és néha meg-megmutatni egy-egy kata mozdulatát vagy azok szándékát. 

A haladók a 2. napon ízekre szedték az utolsó katát, mi nem haladók pedig alapoztunk tovább és a 6-7.katával dolgoztunk úgy, hogy mindenki mindenkivel gyakorolt.  Előkerült a pontos lépésszögek és kartartások mellett az időzítés is, valamint a kiai és annak időzítése, ill. felesleges volta: megnézhettük a legutolsó katát senseiék bemutatásában úgy, hogy minden mozdulatra jutott egy kiáltás: szétzilálta a fókuszt, szétesett a kata és inkább mosolyt fakasztott, önmaga karikatúrája lett a túl sok kiai-jal.

A két nap során a szünetekben és a végén  lejegyzeteltük a változásokat vagy azt, amit, habár elméletben tudunk, de amire gyakorlatban jobban oda kell figyeljünk. Csinos kis lista lett….jöhet tovább a gyakorlás!

És végezetül, ha meg akarjátok tudni a történetét a You tube, You die-nak, keressetek, elmesélem.

Ja és még valami fontos: ahhoz, hogy kipihenten, jókedvűen és megreggelizve érkezzünk minden nap a táborba, köszönet illeti szállásadó házigazdáinkat: kedvességük, odafigyelésük és a közös beszélgetések, nevetések jót tettek velünk, nekünk - a ráadás náluk a kutyájuk és a hűséges lovebirds papagájpárjuk volt :-)