SHINBUKAN
3. Shinbukan Iaido szeminárium és Taikai -
2017.09.23.-24 -
Prága
Előzmények
A "közösségi oldalhoz kapcsolódó üzenetküldő alkalmazást" használtuk az utazás megszervezésére - 1.499 sor volt benne hazaéréskor!
2017. augusztus 30. 10:57
Gergő javasolta, hogy tervezzük meg az utazást.
Budavári Anita jelezte, hogy vonattal érkezik, így egy Volvóval négyen készültünk az útra: Vass Gergely, Szilva Imre, Mitók Dezső, Jurász Péter
2017. szeptember 2. 15:30
A Pension Paťanka megerősítette a szállás foglalást. (Ekkor még nem tudtuk, hogy egy Vietnámi családé lett a törzshelyünk.)
2017. szeptember 6. 14:35
Farkas Bálint is csatlakozott hozzánk. (Késett - nem utoljára :--))
Az egy "háromszobás" és egy kétágyas szobafoglalást módosítottuk (már ekkor kellett volna éreznem, hogy zavar van az erőben... de erről majd később).
2017. szeptember 15. 11:56
Hábermajer Gábor Sensei is megérkezett a beszélgető szobába: heten lettünk! 1 háromágyas és 2 kétágyas szobát kértem, és két autó lett az egyből.
A Mazda 3 stílusosan háromkor indult - a Volvo Bálint külön kérésére kicsit később ("bocsi, 45 percet kések! :(" ).
Elkészültek a szokásos képek: a miénk naplemente közben az autópályán, egy kamion parkoló mellett, az autó tetejéről (veszélyesen élünk).
Egy bevásárlóközpontban álltunk meg pihenni tervek szerint - finom, női vonalakra emlékeztető alpinista eszközök kerültek az autóba - a másik szállító jármű ezalatt egészen közel került hozzánk. A sok felújítás miatti terelésből arra a következtetésre jutottunk, hogy hamarosan megszűnik a zakatoló beton pálya! Éljen (legközelebb jöhetünk Miatával!)!
A vonattal - és így Anitával - egyszerre érkeztünk a prágai vasútállomásra - és szinte a másik csapattal egyszerre a szálláshelyre.
A vietnámi kislány nagyon kedves volt, nagyon mosolygott, miután fizettünk (senkinek nem tűnt fel, hogy csak egy napot? - de erről majd később) a kedvünkért kinyitott a konyha, és fél 12 körül ázsiai ételeket ettünk Kulcsár Robbie csapatával - amelyet végül Bálint fizetett...
Szeminárium
Reggeliztünk. A másik asztalnál az angol csapat ült, John Piper Sensei-el (bal kézzel fogtunk kezet, mert a tengerészek... - de nem, sérült volt a keze).
Sétáltunk. Birtokba vettük a Juliska termet, üdvözöltük akit ismertük (nem először és nem utoljára vettük tudomásul, hogy öregszünk, egyre több az új, fiatal arc...).
És végre megérkezett Victor Cook Sensei is!
Már az üdvözlésnél kitért a technikai részletekre, majd délutánig minden kata sorra került - nagyon örültem, hogy minden formagyakorlatot ő mutatott be!
Négyes blokkokban kaptuk a tanítást, utána pedig csiszolódtunk Sensei és az 5 danosok keze alatt.
A kérdésekre adott egyik válasz során kiemelte, hogy "szívből" kell jönnie az energiának, nem elég csak a "fej" és a technika.
Délután, amikor már a fáradtság jelei kezdtek mutatkozni rajtunk véget ért a szombati gyakorlás.
Mivel a szálláshelyünkről több hívás is érkezett, kicsit aggódtunk - kiderült, hogy egy félreértés miatt (én voltam!) csak egy napra foglaltam szállást... szerencsére rugalmasak voltak - mi kaptunk egy kisebb, de saját fürdőszobás helységet :--) - és kifizettük a második napot is.
Mivel a szálláshelyünkről több hívás is érkezett, kicsit aggódtunk - kiderült, hogy egy félreértés miatt (én voltam!) csak egy napra foglaltam szállást... szerencsére rugalmasak voltak - mi kaptunk egy kisebb, de saját fürdőszobás helységet :--) - és kifizettük a második napot is.
A csapat nagy része kisebb városnéző-fagyizós túrára indult, majd közös vacsorával búcsúztattuk a napot.
Készült lépcsős kép - és mivel Senseinek megígértem, hogy végül rajta lesz, íme a béna ollózott alkotás (söprögető statisztával a háttérben):
Készült lépcsős kép - és mivel Senseinek megígértem, hogy végül rajta lesz, íme a béna ollózott alkotás (söprögető statisztával a háttérben):
Korán tértünk nyugovóra (öregszünk?), de így legalább pihenten, tiszta fejjel indulhattunk a vasárnapnak!
Taikai
Nyugodt voltam. Lassan már elmúlik a rajt(verseny) apátiám. Az egyéni megmérettetés volt az első, szokatlan, reiho nélküli enbu taikai formában!
Hatan voltunk egyszerre a bírók előtt, és ők (nehéz dolguk volt....) a legjobbakat keresték. Nyugodt voltam, lassú... próbáltam pontos lenni (bár így nem éreztem élesnek a mozdulatokat). Az érzéseim és a visszajelzések jók voltak: bejutottam a második körbe! Ott is megmutattam, mi van bennem - de az eredményhirdetésre délutánig várni kellett, hogy kiderüljön, bekerültem-e a legjobb három közé...
Ebéd után a csapatversenyek következtek. A T-rex nevű triónk menetelt előre, egyre közelebb kerültünk a dobogóhoz - míg végül a Hashasima csapat egy helycserés támadással az ezüst érmet hagyta meg nekünk (két éve volt már hasonló :--)).
Évek óta van a fejemben egy gondolat, szerettem volna egy pillanatot, amikor a mesterem ilyen körülmények között kicsit büszke lehet rám (és én megköszönhetem így is az ezer éve tartó terelgetést) - és akkor, a díjkiosztón kiderült: a csapat mellett egyéni második helyezett is lettem!
A tál és a mochi szépen mutat az oklevelek mellett - az ego növelés megtörtént, most ezt félreteszem és megyek gyakorolni. :--)
A tál és a mochi szépen mutat az oklevelek mellett - az ego növelés megtörtént, most ezt félreteszem és megyek gyakorolni. :--)
Öltöztünk, pakoltunk, búcsúztunk és indultunk.
Az Út
Volt eső, ködbe burkolózó táj, Hold sarló - és az élet nagy kérdései.
Az autók mellett szóba került a Mátrix, a virtuális valóság, a mesterséges intelligenciák, a párkapcsolatok - és persze az Út.
Hol is tartunk most? Mi kell ahhoz, hogy tovább lépjünk? Hogy hozzuk elő a harcos ént? Miért (nem) szeretjük a taikai-t?
A vacsora - csak hogy Robbie-t ezúton is
Köszönjük a tanítást Hábermajer Gábor Sensei-nek, aki idáig vezetett minket! Köszönjük Victor Cook Sensei-nek a sok szívből jövő tudás átadást!
Köszönöm Gergőnek és Péternek az együtt küzdést, a többi csapatnak hogy megküzdhettünk!
Köszönjük a baráti beszélgetéseket a szálláshelyünk rugalmasságát, a finom ételeket, a szervezést, Bálintnak a vacsorát!
Köszönöm Robbie-nak a Fidorka hegyeket! Köszönjük az autóknak, hogy működtek! (Világbéke!)
Köszönöm Gergőnek és Péternek az együtt küzdést, a többi csapatnak hogy megküzdhettünk!
Köszönjük a baráti beszélgetéseket a szálláshelyünk rugalmasságát, a finom ételeket, a szervezést, Bálintnak a vacsorát!
Köszönöm Robbie-nak a Fidorka hegyeket! Köszönjük az autóknak, hogy működtek! (Világbéke!)
Szilva Imre
A hétvégén a Prágai ShinBuKan taikaion voltunk. Az eseményt Victor Cook sensei vezette.
Öröm és boldogság volt együtt lenni, köszönöm az élményeket! :-) :-) :-)
(Vannak amelyek ott is maradnak, mert így helyes... )
A hétvége kommentje Vic Cook senseitől érkezett: "Te meg itt vagy? Ilyenkor már a kórházban szoktál lenni."
A magyar résztvevők eredményei:
Egyéni:
Nidan: Farkas Bálint 1 hely
Sandan: Szilva Imre 2 hely
Yondan: Budavári Anita 2 hely, Vass Gergely 1 hely
Csapat:
1 hely: Hasasima (Budavári Anita, Farkas Bálint, Mitók Dezső)
2 hely: T-rex (Gergely Vass, Szilva Imre, Jurász Péter)
Vass Gergely
![Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!](javascript:kepablak("fenykepalbum/keptar_1530_big_2017-09-23-24_praga_20170924_155622_8.jpg",1044,702);)
![Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!](javascript:kepablak("fenykepalbum/keptar_1530_big_2017-09-23-24_praga_20170925_000153_2.jpg",1044,415);)
![Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!](javascript:kepablak("fenykepalbum/keptar_1530_big_2017-09-23-24_praga_20170924_155226_16.jpg",1044,702);)
![Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!](javascript:kepablak("fenykepalbum/keptar_1530_big_2017-09-23-24_praga_20170924_133358_19.jpg",1044,702);)