SHINBUKAN
Iaido koryu szeminárium - 2017.11.11-12 -
Újabb kör!

Autóba ültünk. Többek között szóba kerültek a történések (ahol ehhez hasonló érthetetlen folyamatok zajlanak, azt én politikának hívom), amelyek Japánban és az Angliában zajlanak - nem tudom, hová vezet ez, de mindennél biztosabb, hogy a gyakorlásunk mindentől függetlenül nem fog véget érni.

Hirtelen a hegyekben találtuk magunkat titkos tanítás közben, de ez... szigorúan titkos.



Robiék fogadtak, a patak ringatott álomba, másnap már két csoportban Shoden-chuden volt a menü - én ez utóbbihoz csatlakoztam, Tony Devine sensei irányítása alatt.
Délután mégis mentőt hívtunk, mert Háber sensei egyik idegszála rossz helyre került...

Megható volt, amikor Cook sensei a fekvő Háber senseihez hajolt, és kezével
kereste a fájó pontot. Sokszor jut eszembe róluk az apa-fia hasonlat...
Olyan tökéletesen emberi volt az egész....
Budo.
A gyógyszer végül hatott (a kezelés folytatódik).

Vasárnap Okuden vizekre eveztünk, kai wazákat kóstolgattunk!

Köszönet!


Mindig vonzottak a hegyek, a felhőbe burkolózó hófödte csúcsok.
Megláttam valakit a magasban- Háber senseit -, és követni kezdtem.
Elérhetetlen messzeségben volt, több évtizednyi előnnyel bírt, mégis hallótávolságban volt.
Ő is követett valakit a kanyargó hegyi ösvényeken, akit egy idő után én is felfedeztem: ő volt Cook sensei.
Felfoghatatlan távolság volt közöttünk...
Ő is valaki másnak a nyomában járt, tekintetét sokszor magasra emelte, és Ishido sensei nevét emelgette...

Gyönyörű ez az Út, lélegzetelállító a látvány, és barátok az útitársak - már nem az a legfontosabb,
hogy felérek-e valaha a felhők közé, hogy megtudjam, mi vár rám.

 Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!