SHINBUKAN
Beszámoló a 2008 évi, 15. Iaido EB-ről - 2008.12.04-06 -

Minden EB más. Mindig más a versenyig elvezető út. A felkészülés, összekovácsolódás, a várakozás, az utazás, és maga a verseny is.

A keretet minden eddiginél korábban, már márciusban kiválasztotta Mihalik Hunor az Iaido szekció vezetője, aki a felkészülési programot is végig kézben tartotta. /A keret idén 8 főt jelentett: Várvízi Attila és Elter Helga (mudan), Lápossy Sándor és Kurucz Csaba (shodan), Varga Zoltán és Vass Gergely (nidan), Stadler Gyula (sandan), és csapatkapitányként jómagam, Hábermajer Gábor (godan)./ Ez egyben azt is jelentette, hogy a felkészülés is idejében megkezdődhetett. A koncepció egy eleinte ritkább, majd egyre sűrűsödő edzések melletti sok egyéni munkával történő előkészület volt. Az őszi felerősödő gyakorlást két esemény erősítette, októberben Yamasaki sensei edzőtábora, majd novemberben a Hunor által vezetett válogatott keret Csomádi edzőtábora. Mindkét esemény komoly lendületet adott a válogatottnak. A kiutazás előtti hétvégén egy ráhangoló edzés és egy közös ebéd zárta le a felkészülési szakaszt.

Az utazás teljesen zökkenőmentesen történt, hála a kitűnő előkészítő munkának, melyben jelentős része volt Elter Helgának. Festői környezetbe érkeztünk, Biel városa felett egy hegy tetejére, ahol egy sport és szabadidő paradicsom helyezkedik el. Sportpályák és csarnokok sokasága, kifogástalan szállás, 20cm hó, és egy rendkívül felkészült szervezői gárda fogadott bennünket.

Idén első alkalommal az Iaido és a Jodo EB teljesen elkülönült, ami most csak adminisztratív jelentőséggel bírt, mivel a két rendezvény egymást követte azonos helyen.

Az eddigi évekhez hasonlóan szemináriummal kezdődött a 15. Iaido EB. A ZNKR-t képviselő delegáció most is fajsúlyos volt, tagjai a következő mesterek voltak: KISHIMOTO Chihiro, Iaido Hanshi 8-Dan, YAMAZAKI Takashige, Iaido Hanshi 8-Dan, ISHIDO Shizofumi, Iaido Hanshi 8-Dan. Az oktatási tempó és a gyakorlás menete elég gyors volt, mivel csak a délelőtt állt rendelkezésre a ZNKR iai áttekintésére.

Délután bírói a szeminárium következett, ami számos tanulsággal járt. A képzést ISHIDO sensei bevezetője indította el, felsorolta a bíráskodási alapelveket, és a bírói hozzáállás sarokköveit. Ezeket sajnos sok esetben nem láthattuk viszont a gyakorlatban. A bírói gárda tagjai néha igen meglepő eseteket produkáltak, nem tűntek minden esetben teljesen felkészültnek, illetve nem álltak mindig a helyzet magaslatán. Természetesen ilyenkor nehezített terepen kell mozogniuk, hiszen minden egyes mintamérkőzés tartalmaz valamilyen példázatot, tehát rendkívüli figyelem szükséges ilyenkor. Bár azt gondolom nem csak ilyenkor, hanem a valós versenyhelyzetek elbírálásakor is. A tapasztalatszerzést egy epizód is színesítette, ugyanis valami érthetetlen oknál fogva a gyakorló mérkőzésekre várakozók közül többen elkezdtek kiszivárogni a teremből, majd egyre többen követték ezt a példátlanul illetlen magatartást. Nem kellett sok idő, hogy a vezető delegációnak is szemet szúrjon a történés, majd ISHIDO sensei nagyon éles hangon hívta fel mindenki figyelmét a történtekre, és adta tudtul, mi a szemináriumi viselkedés módja és a tanulás alapvető hozzáállása. Engem is nagyon megleptek a történtek, hiszen az ember úgy gondolná, az európai Iaido elitje jelenik meg az EB-n. A magyar csapatra nem lehetett panasz, mindannyian igyekeztünk a lehető legtöbbet elsajátítani.

A versenynap reggelén a lehető legkorábban, elsők között érkeztünk a verseny helyszínére, hogy szokásos, közös bemelegítésünket és ráhangoló gyakorlásunkat elvégezzük. Jó érzés volt látni, hogy ezt a fajta közös munkát és összetartást csak mi képviseljük. Mire végeztünk kezdődött is a nemzetek felsorakozása, és a hivatalos megnyitó, amin (és az egész eseményen) a teljes EKF vezérkar (Alain Ducarme elnök, Jean-Pierre Raick technikai igazgató, Raf Bernaers főtitkár) is jelen volt.

És kezdetét vette a verseny. Mudan, shodan, nidan, és sandan versenyzők kezdtek. Sajnos korán kezdődött a veszteség hullám. Elter Helga (mudan), Varga Zoltán és Vass Gergely (nidan), Kurucz Csaba és Lápossy Sándor (shodan), valamint Hábermajer Gábor (godan) a pool-okból nem jutottak ki. Mudanban Várvizi Attila kijutott a pool-ból, majd kiesett, hasonló képpen a sandan kategóriában induló Stadler Gyulához. Egy ideig ők jelentették a reményt. A történtek időnként nem kis érzelmi hullámzást okoztak csapatunknak. Kereshetnénk a vártnál gyengébb szereplés okait magunkon kívül, de ez nem visz jó irányba. Talán kicsit el is vagyunk kényeztetve, hiszen az eddigi szereplések alatt, majdnem minden esetben sikerült valamilyen érmet hazahozni. Azért ne feledkezzünk meg Vass Gergely fighting spirit díjáról, amit a pool-ban mutatott teljesítményére kapott.

A csapatverseny

A harmadik napon következett a csapatverseny. Reggel jól ébredtünk, sikerült a hátráltató lelki aspektusokat magunk mögött hagyni. Jó kedvel és nagy lendülettel indultunk neki, Vass, Varga, Stadler (tartalékként) és Hábermajer. Nidan-godan-nidan felépítésű csapattal vágtunk neki. A kevés kimondottan csapatkészülős edzés ellenére, azt kell mondjam, nagyon jól működött a csapatunk. Volt közös érzés, lendület, és formailag is képzettek voltunk. Ez utóbbi nem volt feltétlenül igaz minden rivális csapatra. Az összbenyomást erősítette, hogy jól mozogtunk egyszerre, a reihó-kat teljes szinkronban tudtuk végezni. Pool elsőként jutottuk ki, két győzelemmel, amit titkon reméltünk is. Az egyenes kiesésben olaszok elleni vereség meglepetésként jött, de hát ilyen a taikai. Vigaszunk legyen az a nagyon erős, és felszabadult érzés, ami mindhárom mérkőzésünket áthatotta, és az, hogy a későbbi második helyezettet megvertük.

Összegzés

Azt gondolom a felkészülésünk tökéletesíthető, talán jobb eredményeket is elérhetnénk taikai-okon, de felteszem a kérdést: ez a cél? Azt is gondolom a taikai nem lehet cél, eszköznek kell lennie. Eszköz, mely iaido-nk, és magunk fejlesztésére hivatott. Az iaido nem sport, és semmiképpen sem versenysport, ennek ellenére létezik iaido verseny. Ez talán ellent mondás? Ha az, ha nem az, akkor is létezik. Akár el is ítélhetjük a versengést, akár el is zárkózhatunk előle. Évekkel ezelőtt már megtapasztaltuk, ellentmondásossága ellenére sok hozadéka van. Olyanok, amik más módon nem érhetőek el. Ezeket kell szem előtt tartanunk. A válogatás során több klub tagjai kerülnek egy munkacsoportba, közösen készülnek, közös cél vezérli munkájukat. A közös felkészülés, utazás, versenyzés hatalmas kovácsoló erővel bír. A különböző helyekről érkezőket összekapcsolja, ez által a dojo-k közötti kapcsolatok erősödnek. A taikai alatt érzett feszültség és izgalom csak a vizsgákéhoz hasonlítható, a drukk tűrés és helyzetkezelés legnagyobb iskolája e helyzet. Az EB az egyetlen olyan esemény melyre Európa iaido-sai összesereglenek, ahol valamennyi ország (egyre több) képviselteti magát. Láttatnunk kell magunkat, és látnunk kell merre tart Európa, a magas dan-os európaiak milyen iaido-t képviselnek, és látnunk kell, mit képviseltet ilyenkor a ZNKR a delegációján keresztül.A taikai továbbá az egyik legnagyobb ego romboló is. Önérzetünk, hiúságunk, és becsvágyunk, eredményre és elismerésre vágyik. Ha vesztünk elkeseredünk, mások okolásába kezdünk, rossz érzéseink támadnak, de az út nem erre vezet. Vereség után öleld át a győztest, és keresd a tanulságot, tanulj!

Hábermajer Gábor
Csapatkapitány
Shinbukan Dojo

 Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez! Kattintson a képre a nagy felbontású változat megtekintéséhez!