Galéria!

Kedves Olvasó!

Mielőtt megosztanám Veled mindazt, amit három lelkes legénytől hallottam a párizsi Iaido Európa Bajnokságról, tekintsd át velem a konkrétumokat a Rendezvénnyel kapcsolatban.

A 17. Iaido Európa Bajnokságra 2010. november 10-14. között került sor Párizsban.

A ZNKR delegáció tagjai voltak:

·      Kishimoto  Sensei (8 Dan Hanshi)
·      Kusama Sensei (8 Dan Hanshi)
·      Aoki Sensei (8 Dan Hanshi)

Az esemény hivatalos oldala: http://eic.france.free.fr/

A magyar válogatott tagjai voltak:

Mihalik Hunor 6.dan - MJKK - delegáció vezető
Hábermajer Gábor 5.dan - Shinbukan
Stadler Gyula 4.dan - ToRyuKai
Vass Gergely 3.dan - Shinbukan
Varga Zoltán 3.dan - MJKK
Várvizi Attila 2.dan - Budapest Főnix KK
Ambrus Tamás - 2.dan - Shinbukan
Budavári Anita 1.dan - MJKK
Fábos Szilveszter 1.dan - Shinbukan
Janik Zsolt - Mudan - MJKK
Kísérő és dokumentátor:  - Morvay Gyula 1.dan - MJKK

Eredmények:

Mihalik Hunor - 6.dan kategória – Fighting Spirit díj
Hábermajer Gábor - 5.dan kategória - 3. helyezés
Vass Gergely - 3.dan kategória - 3. helyezés
Fábos Szilveszter - 1.dan kategória – Fighting Spirit díj

A versengést követő dan-vizsgákon magasabb fokozatba léptek:

Budavári Anita 2.dan
Morvay Gyula 2.dan
Fábos Szilveszter 2.dan

Hábermajer Gábor Sensei gondolatai az EB-ről:

Nem, nem az érmekről kellene elsősorban beszéljünk. Persze nagyszerű, hogy kaptunk valami elismerést, figyelmet, de fontosabb, hogy milyen élményekhez jutottunk, mit hozunk haza a fémeken kívül, és hogy honnan, milyen feltételekkel tudjuk ezt produkálni.

Csapongani fogok, előre megmondom, mert számos gondolat futkos ezekkel a témákkal kapcsolatban bennem.

Az EB-t tekinthetjük csak egy taikainak, vagy versenynek, de az oda vezető úttal és a visszatérést követő hullámokkal sokkal több annál. Ezeknek az eseményeknek az éveken átívelő sorozata pedig egy még hatalmasabb egység. Szeretem az iai és jo versenyeket taikainak hívni. És nem csak azért, mert ez egy japán szó, hanem azért is mert nagy találkozót jelent. Egy olyan eseményt, amire összesereglenek a résztvevők, egy eb esetében ma már Európa szinte majd minden szegletéből. Már csak pár zászló hiányzik a tribünről. Változó létszámmal jönnek a nemzetek, változó és állandó arcokkal, és visszatérő barátokkal, és újakkal évente egyszer találkozik ez a társaság. Hullámzó a jelenlét. Idén meglepődtem például a mindig oly erős és népes Holland team most milyen szerény volt, mi viszont szembe ötlően nagy csapattal utaztunk idén. A létszám és persze a szerényen feltűnő fehér nemzeti öltözék is látványossá tett minket. Azt hiszem, már számolnak velünk, számon tartanak minket. 98’ban még teljes döbbenettel néztek rám, mikor egy nagy nemzetközi szemináriumon Hollandiában regisztrációnál bejelentkeztem. Ma már természetes, hogy jönnek a magyarok.

Bennem komoly várakozás volt a kétnapos szemináriummal kapcsolatban. Ennyi idő még soha sem állt rendelkezésre egy eb-n. Kíváncsian vártam, mert azt gondoltam 4 edzés alatt rengeteg dologgal lehet foglalkozni, arról nem is beszélve, hogy 3 hanshi hachidan jelenléte a znkr részéről ritka alkalom lesz. Sok nagyszerű dolgot hallhattam, valamennyit gyakorolni is lehetett, persze több is lehetett volna a mozgásra szánt idő. Sok üres járat volt. Kicsit csalódott vagyok, mert ez egy ritka alkalom mindenki számára, és egy jó lehetőség lett volna, hogy a znkr a legmagasabb szintű tanáraival Európa legmagasabb szintű iaido-sainak a legmagasabb szinten adjon át tudást. Hát azt hiszem ez még nem az. Vagy korai még ilyesmire gondolni, vagy sokat várnék, vagy hogy is mondjam:  - bele kell törődnünk a státuszunkba.

Ki hogyan készült, avagy mi van még a hivatalos felkészítés mellett?

Az egész évet elég esemény dúsra terveztem, kiváltképpen az őszi hónapokat, tovább növelte a terhelést, hogy még minderre két plusz eseményt bevállaltam. Szeptembertől kilenc szemináriumon vettem részt, beleértve kendo-t, jodo-t, iaido-t, szóval mind a három szakágat. Gyakorlatilag alig volt szabad hétvégém, a válogatott közös munkájában sem tudtam részt venni. A szokásos időmérős edzések, és versenypályás edzések nélkül kellett ráhangolódnom az EB-re. Mivel a táborok között jodo és kendo is szerepelt, úgy tekintettem ezekre, mint a felkészülés részeire. Eleinte kissé elrugaszkodott ötletnek tűnt, de amikor kezdett egyre pontosabban körvonalazódni, mit is szeretnék kivinni magammal Párizsba, akkor már nem, mert pont összevágott a koncepciómmal. Az indulás előtt még négy nappal egy elég intenzív koryu táborban voltam. Vannak, akik veszélyesnek gondolják, egy a znkr katá-kra alapuló verseny előtt a régi iskolákra koncentrálni, de nekem ez most sokat segített. Az ott kialakult érzéseket, és hangulatot akartam magammal vinni. Kicsit tartottam attól, hogy a fáradtság nehogy elhatalmasodjon rajtam, egy ilyen intenzív időszak után, a végén egy erős, seizá-ban és iaihizá-ban töltött hétvége után, de nem így történt.

Gergő, Tamás, és Szilveszter a válogatott edzéseken és a szokásos csomádi táborban köszörülték kardjaikat. Hogy miként készültek ott, erről ők tudnak mesélni. Én még csak annyit tennék hozzá, hogy idén edzéseken sem vittük túlzásba az időméréseket, csak néhány embu, és időmérés történt. A fókusz máshová került.”

Az Interjú

Sztárjaink inter-nyúzására Háber Sensei otthonában került sor egy kedd estén. Volt finomság, eszem-iszom, és a tulajdonképpeni ’habzsi-dőzsi dínom-dánomot’ a Fiúk párizsi élményének átadása adta! Az volt az elképzelésem, hogy az élményeiket összefoglalva adok Számodra egy ismertetőt...de amikor visszahallgattam a beszélgetést, elfojthatatlan röhögés szakadt ki belőlem és hirtelen megvilágosodott:  - nem foszthatlak meg egyetlen szótól sem!

Leírom hát annak a mintegy másfél órának a teljes anyagát, hogy Te magad is részese lehess a visszaemlékezés perceinek, melyek én magam is részese lehettem!

Dőlj hátra, lazítsd el rekeszizmaidat, és csak olvass..

El-mesélők:
H= Hábermajer „Haberiusz” Gábor Sensei
S= Szilveszter „Spiritusz Fábriciusz” dö Fábos
G= Gergely „Herr Fassz” dö Vass

Kérdező:
J= Juditusz „Dzsudy” Dervadelinusz

S:  - Először is azzal kezdeném, hogy köcsög franciák. Ezt jegyzőkönyvbe is mondom!

H:  - most miért? Tök jó volt a rendezés!

(enyhe röhögés morajlik végig a kicsiny szobán... Itt megjegyezném, hogy eme „morajlás” kvázi állandósult a beszélgetés egész ideje alatt..)

J:  - Kezdjük a felkészülésekkel. Meg voltatok elégedve a felkészülés mennyiségével, minőségével?

Vagy amennyi sikerült az összejött és ennyi?

G:  - Én hamar elkezdtem...

J:  - Tudatosan mikor kezdtetek készülni?

H:  - soha

G:  - 3 hónappal az EB előtt..

S:  - Én 2 danra készültem, az EB csak hab volt a tortán..

H:  - A válogató tavasszal volt...

J:  - Elkezdtetek edzeni. Túl sok extra infó nincs. Volt valami hajtóereje annak, hogy EB-re mentek? Vagy nem?

G:  - Nekem volt. Magamnak is akartam bizonyítani. Ugye a tavalyi EB-n szerencsésnek éreztem magam. Most volt fokozat váltás...

J:  - Tavaly mi történt? Mondjuk el az azt nem tudók számára..

S:  - Gergő a mennybe ment...

G:  - Ezüst.

H:  - Hát döntős volt.. Gergő ott lett Diegó Vács..

J:  - Diegó Vács?

G:  - Így szólítottak be..

H:  - Hát nem ismered a storyt Dzsudy?

J:  - De, Herr Fassz..

H:  - igen, mindig Herr Fassznak hívják. Odamentem Andréhoz, az egyik szervező emberhez, aki a mikrofont kezelte... Tudtuk, hogy ez a derék ember ezüstöt ért el és be fog vonulni...

S:  - Lovashintón..

H:  - …és megkérdeztem, hogy lehetne-e, hogy a Vass- t ne „Fassznak” mondja, hanem Vassnak, „V”-vel, ne „F”-fel.. Jó-jó. Nos a jóember tétovázott, amikor jött az idő.. Majd szólította:  - „second place...öö.ööö. Diego Vács”.. Hogy miként és miért lett Diego, azt nem tudjuk..

G:  - Vélhetőleg a Vass egyszerűbb volt neki, mint az előtte lévő fura izé...

J:  - Szóval úgy gondoltad, hogy tavaly szerencsés voltál..

G:  - Igen, ezért idén megpróbáltam baromi tudatosan készülni... Ugye úgy gondoltam, hogy a fokozatváltás után megint mehetek az esélytelenek nyugalmával. Semmi nem történik, ha nincs érem. Ugyanabban a fokozatban más lett volna, furi. Most nem volt akkora teher... Aztán végül kiderült, hogy a tavalyi volt a kemény küzdelem, és idén voltam a lucky...

J:  - Hogy hogy? Fejtsd ki!

H:  - Az illúzióját mindenesetre letörtem... Mondtam, hogy „esély az van”.

G:  - Meg is lepődtem... „A cél a lényeg, nem az, hogy mit mondunk..”

Azon az ágon, ahol elindultam, meg lehetett nézni ugye ki lesz az ellenfél, lehetett tudni milyen helyezést ért el. Érmesek is voltak. Ismertem a felhozatalt. Tudtam ki az erős ember. Most az összes erős kizuhant. A tavalyi ezüstérmes német gyerek megbotlott. Nem tudta magát összeszedni. Vlad, a  belga-román srác a poolból sem jött ki. Néztem, hogy azok közül, akikkel együtt gyakoroltunk, ki a jó, kivel kerülhetek össze. Egy srácról leoldódott a hakama. A hátsó kemény lap megindult és leesett. Nem láttuk, de mesélte utána... Senki nem látott ilyet még sose...

J:  - Nyilván nem is tudta befejezni....

G:  - De, úgy ahogy be tudta fejezni, de nyilván nagyon ciki volt.

J:  - Vérciki.

G:  - Nem tudott mit csinálni. Befejezte, de nem tudott úgy koncentrálni..

A többiekkel kapcsolatban meg az előző két nap alapján lehetett sejteni, hogy tudom őket hozni. Furcsa volt. A poolban nem voltam ideges, mert sokat kellett várnom. Első két meccsemen borzalmasan ideges voltam, a harmadikon kezdtem megnyugodni. A 4. versenyen az olasz sráccal kerültem össze. Mondta Zoli, hogy az a srác nagyon jó. Nézegettük, de annyira nem tűnt jónak. Neki ez betervezett lehetett, mert hirtelen a versenynapon beindult, mint egy gőzgép. A versenyekre összerakta magát. Visszanézve videóról, azt hittem fogom tudni hozni. Nyugodt voltam. Kimentem, éreztem, hogy nagyon ott vagyok. Olyan 3-0 t kaptam, mint az állat! :o)

H:  - Ez nem azt jelenti hogy nem voltál ott.

G:  - Én nagyon jól éreztem magam, de utólag visszanézve videón nagyon jó volt a srác. Nagyon lehetett látni a szintkülönbséget kettőnk között. ő tudott végig folyamatos lenni, míg nekem túl hosszú kivárásaim voltak…úgy belekényelmesedtem a mozdulatokba.

H:  - Gergő taktikai kísérleteket is végrehajtott az EB-n... Többek között az egyiknél be akartam menni a meccsre és szétcincálni darabokra, de Hunor megakadályozta.

J:  - Miért? miközben meccselt?

G:  - Igen!

S :  - Ez már csapatnál volt. Látszott, hogy idővel játszol mint állat, de nagyon.. Hunor meg őrjöngött a partvonalon.

G:  - Ugye nyitó reiho van, záró nincs, de ugyanúgy 4 perced van, tehát irtózatosan sok idő van...

H:  - És ezért Gergő mit csinál? lassan mindent...sunshine ..madarak... másik már noto-t csinál...hát elindul.... :) Bírók nézik...meg kéne vakarni, tegyük, van idő, ráérünk.. :)

J:  - És lőn...

G:  - És lőn..

J:  - Befejezted és jó lett.

G:  - Annyira nem. Az elsőt megnyertem csapatban, második meccsemen az aranyérmes nidantól kikaptam.. valószínűleg az időzítéseknek köszönhetően...ott tényleg nagyon nehéz volt visszafókuszálni az előző este miatt.

H:  - Ami miatt majd egy újabb kérdést kell feltenned Dzsudy „és srácok, a sayonara parti milyen volt?”

J:  - Várj, nem most. Nem úgy volt, mint nálunk jodo-n, hogy délelőtt volt a csapat, majd délután az egyéni?

S:  - Nem.

H:  - Két nap felkészülés volt, majd egyéni, és a 4-ik nap csapatverseny, majd vizsga.

G:  - Külön napokon volt.

H:  - 4 nap volt...ami nekünk is lett volna a jodo eb-n!

J:  - Milyennek éreztétek az ottani szemináriumot? Jo-n ugye voltak nagy fejesek...

G:  - Elmondom én is..

S. Én „pronyó” jo-s vagyok, megmondom kerekperec:  - ez volt életem leg**rabb szemináriuma...

J:  - …úristen..ezt így?

S:  - Ezt így kerekperec...felvállalom.. ennél sz**abbat kb. akarni kéne már.. Erre külön kéne szakosodni, „hogyan kéne k**aszni velük?”

De várjál! Akkor elkezdem...

Először is a gyönyörű szervezésről.. Fölsorakoztattak minket. Felmérték a kategóriákat. 3 japán sensei volt, 3 csoport lett:  - az egyik a mudan, shodan, nidan; majd sandan és yondan; végül godan, rokudan és nanadan.

J:  - Nanadannak volt verseny?

S:  - Nem, de ugyanúgy gyakoroltak. Szabadidőnkben Ambrussal Cook Senseiéket néztük, meg Mansfieldet.

G:  - A hátsó sor:  - Hopson, Mansfield, Cook. Az időzítésbeli különbségeket nagyon lehetett látni, nagyon komoly volt!

S:  - Igen, ez volt ez egyedüli pozitívuma az egész felkészülésnek, hogy láthattuk a nagyokat..

J:  - Neked is Cook Sensei tetszett a legjobban?

S:  - Alap.

H:  - Elfogultak a fiúk!

S:  - Én ugye Aoki Sensei-hez kerültem. Biztosan nagyon képzett ember, mert hachidan hanshit csak úgy nem osztogatnak...DE amiket mondott, az nyílegyenesen ellentétes volt mindazzal, amit én tanultam. Pl. ipponme-nél a test előbb felemelkedik, majd jön a kard...ezt én nem egészen így tudom!

Szervezéshez még annyi, hogy első nap nem volt japán tolmács. Senki nem tudta mi a jó és mi a nem jó. Mi mindkettőt sz**nak láttuk. Egy svéd 1. kyu-s valamit tudott. Amit megértett, azt lefordította angolra. A francia csaj a másik felét megértette, de nem tudott angolul...az első nap ezzel telt. Délutánra átjött egy cseh srác, a nagyarcú...de ő halkan beszélt, törte az angolt, szerintem japánul se tudott jól..

J:  - Szóval „katyvasz” volt...

S:  - „Katyvasz”! Összevissza magyarázott Aoki.. Szóval úgy voltam vele, hogy ezt inkább nem jegyzem meg. Nem „nagyarcoskodás”, de tényleg....ami eddig kőbe vésett volt, azzal ellentétes volt mindaz, amit mondott!

G:  - És ez volt szinte minden csoportnál.. amit tudtunk, azzal szöges ellentétben lévő dolgokat mondtak. Yamazaki volt októberben. Mondta, hogy most jött a japán nagygyűlésről és a legfrissebb infókkal fog ellátni minket. Itt az EB-n olyan vad, illogikátlan dolgok voltak - például előbb jöjjön fel a tested, és aztán jöjjön a kard..mi? Adsz egy puszit, aztán megvágod???

S:  - A 2. nap délelőtt halovány remény csillant a párizsi égbolton. Délelőtt megcsinálhattam 20 katát...ami az előző napi teljes mennyiség volt!

G:  - Mázlista

S:  - Délelőtt pörgettük...így 20 katát meg tudtunk csinálni... kemény!

J:  - Ennyi ment összesen?

G:  - Nagyon sok volt a „duma”!

S:  - Igen, sok volt a „pofázás”, amihez úgy nem volt fordítás!

J:  - A többi csoportnál sem volt jobb?

G:  - A 3-4 danos csoportban volt Yuki Kanto...ő félig belga, félig japán. Perfekt beszéli a japánt. Tolmácsolt. Nálunk olyan sensei volt, aki olyan „vicces”. Szóval azt mondanám, hogy egy Mad magazinban OK.. Kusama Sensei hansi hachidan. Baromi jó...a mozdulatain látszik, hogy nagyon ott van, erős..

S:  - …és viccre fogta az egészet...

G:  - ..úgy csinálta, hogy miközben magyarázott, a másik oldalán egy hegymászó hevederen lógott a  „bilikék fényképezőgépe és miközben beszél kb. hatvanunknak (sokan voltunk, a legnagyobb csoport ez volt)  kinéz oldalra, meghagyja a csajnak, hogy folytassa a fordítást, ő meg elmegy Gáborék csoportjához, mert látott valamit és elkezdett fotózni..

J:  - ..és ő is mondott illogikátlan dolgokat?

G:  - Eszméletlen sokat! Volt olyan, hogy néztünk körbe „én vagyok nagyon hülye, vagy mindenkinek leesett az álla?”. 1-2-szer közbekérdeztünk. Nagyon furi..pl. a Seme…8-as kata:  - ”mielőtt lefelé indulna a Saya, mindenképpen fordulj meg és nézz hátra” Kérdeztük, hogy jó, de hogy van az időzítés, merthogy van egy ilyen fajta magyarázat is, hogy először lassan indul a Saya, aztán gyors mozdulattal fordulok meg és húzom ki a kardot, mert a Saya lehúzásnál csak az érzékeli, akit orrbavágtam szemből, utána visszateszem a helyére a kardot, nem fordulok rá a másikra, ezzel nyerek egy kis időt, ahogy ugye rohan rám, hogy ne tudjon a végén megállni. És azt mondta „nem, először mindenképpen Seme-t kell mutatni”. Aztán arra, hogy hol kell megfogni a kardot...kifejezetten „Banzai”-t mutatott.. felülről....nem is fül mellett, hanem fönt kell találkoznia a kéznek...miközben előbb Yamazakival megbeszéltük, hogy már lent meg lehet fogni..

„Totál” más!

J:  - Háberiusz, nálatok? Miket mondtak? Fordítás volt? Illogikátlan dolgok?

H:  - Nálunk túlkínálat volt fordításból. Az nehezítette meg, hogy két nyelvre is fordítottak. Az atyaisten Kishimoto Sensei volt. A tolmács Andy.

Következetlenséggel kapcsolatban példa:  - Ganmen Ate-nál hogy hogyan álljon a kéz:  - egy teremben egy időben más volt a magyarázat a különböző csoportoknak! Nincs ezzel baj, ha azt mondják, hogy a szintekhez különböző magyarázatokat adnak. De nem kaptunk biztosítékot róla, hogy ez tényleg azért volt...

Nálunk 9-ik kata.. Tavaly is Kishimoto volt a delegáció vezetője. Mondja, jobb láb éppen fordul és nagy lépéssel szúrunk....”fifikás” nanadanok úgy kérdezték - mivel nem lehet direktbe kérdezni - hogy „akkor most milyen mélységig megy a szúrás?” Hátha így majd lehet következtetni a változásra. De nem lehetett! Ez sem lenne baj, ha azt mondták volna, hogy tavaly azért volt az mert, idén meg ezért van ez.. szóval van komment. Európa top embereinek fele is nézett, hogy akkor most mi van?

Ugye dilemma...hiszen ezek az emberek tanítanak! Az új verziót nem mered bedobni, ha mindig változnak. Fura váltás volt ez és nincs indoklás. Nem tudunk mit kezdeni a helyzettel.

J:  - Úgy látom akkor, hogy ez az illogikátlan, zavaró dolog minden csoportnál megvolt.. De térjünk vissza Spiritusz Szilveszterhez.... aki végre 20 katát is meg tudott csinálni a 2. nap délelőttjén!

S:  - Mindenki csinálta az előző napi gyakorlását. Én minden napnak adtam egy egyszavas kifejező „izét”...szerda volt az „őskáosz” a szállás miatt, csütörtök…

H:  - ..várj, mondjuk el. Érkezés este. Szálló. A finn delegáció vezetője a svéd csapat érdekében üvölt a recepciósokkal a szobák miatt, majd a magyarok és lengyelek üvöltöznek a recepcióval az elkevert szobák miatt... :)

S:  - ...melynek eredményeként jót piáltam Machurával... Végül a biztonsági őr dobott ki a szobájából.

Szóval szerda az „őskáosz”, csütörtök a „zavarkeltés a fejekben”, péntek nemes egyszerűséggel a „Dögunalom”!

H:  - Miért? akkor volt  bírói szeminárium. Sokkoló volt.

S:  - Egy pályán képesek voltak az egész szemináriumot foglalkoztatni, aminek az lett az eredménye, hogy azok, akiknek a szeminárium szólt, elkezdték méregetni azt a ki**szott lelógós jo-s plakátot vagy zászlót, hogy az hány méter magas lehet...blabla...

G:  - De úgy képzeld el, hogy René meg a top emberek a bírói szemináriumnak háttal dumáltak erről, majd más emberek is odamentek. És végül René lelépte, hogy megállapítsa hány méter lehetett..

S:  - Mi Ambrussal különböző játékokkal ütöttük el az időt...amit most nem nevesítenék.

G:  - Kit mikor mivel miben..

S:  - ..miben...

H:  - …egészet összefüggésbe hoznám a spanyol és az olasz szépségkirálynőkkel...

S:  - ..a franciáknál is volt...be kell valljam... '92-es születésű - tudom mert, bejelölt facebook-on...

(a morajló röhögés hangos vihogásba csap át..)

S:  - Én arra voltam rákattanva…nekem ő volt a kedvencem. Ambrusnak spanyol volt..szóval milyen jelmezbe öltöztetnék őket...

G:  - Voltak fogós kérdések is!

H:  - ..ravaszak..

S:  - Gergő! prezentálj egy fogós kérdést..

G:  - Nagyon jó nő, nagyon jó nő, nemrég óta hallott, de zombi, megcsinálnád-e?

S:  - Ambrus válasza „fertőző?” akkor igen :o))

G:  - Neki ezzel nincs problémája. Másik pedig:  - van egy ház, ahova elvonulhatsz...

S:  - Ez Ambrus tesztje..

G:  - Igen, ez az ultimate teszt.. Szóval ház tele a legszebb 30 nővel..

S:  - ..de úgy, ha azt akarod, hogy Sophie Marceau  25 évesen, akkor ő...

G:.. igen, szóval így összeválogathatsz 30 nőt. Bevonulsz a villába. Másfél hónapig szabad a pálya...

DE miután kijöttél a villából..

S:  - ..fél évig nem áll fel...ÉS...

G:  - …de 3 hónapra rá, hogy kijöttél, megismered a nagy ő-t... össze is jössz vele.. de ugye 3 hónapig még nem áll fel…

S:  - …ki tudod-e játszani...  És így bevállalod-e?

J:Ggondolom mindenki bevállalta..

G:  - nNem, én nem. Nekem volt magyarázatom!

S:  - …de Ambrussal nem fogadtuk el a magyarázatot.

G:  - -…persze h nem fogadtátok el...

Ha én kihagyom a 30-at, összejövök a nagy ővel, feláll, egész életemben azon gondolkozom, mit művelhettem volna azzal a 30-al, tehát nem ő lenne az igazi, mert a másik 30-ra gondolnék. De ha bemegyek, agyoncsinálom a 30-t, kijövök, ami ugye a múlt, azt ne firtassuk.. nagy ő-nek megmondom, hogy ki kell bírni...lesz idő, bepótoljuk.

S:  - ..igen de mi erre azt mondtuk, hogy hát a 3 hónapos...

J:  - …de miért gondoljátok, hogy a nők is olyanok, mint a pasik, hogy ha 3 hónapig nincs, akkor „szevasz”?

S:  - Hát ez egyértelmű...

Dzsudy, Te erotomán vagy... hogy bírnád?

J:  - Hát valószínűleg addig máshol laknék, jól s készülnék a randira a nagy ő-vel.. :o))

H:  - Szóval ez volt a szemináriumon. És tudod mi a szánalmas?

J:  - Hogy ezért fizettetek..

H:  - Ott volt a ZNKR három olyan csúcsembere, akikből a világon összesen.. hát hachidanból van k.b 60, hansi hachidanból max. 30 de inkább 20, ezek közül ott van 3 ilyen, ott Európa elitje...és ezt hozzuk ki belőle... mindenki ott van Európából, aki érdemben, tevőlegesen benne van ebben a szakágban...és ezt hozzuk ki belőle...

S:  - Hozzáteszem, hogy mi próbálkoztunk!

H:  - Botrányba fulladt a csapatbemutató- ismét, mint tavaly is.

G:  - Nem tudták elmagyarázni. Változtattak, kértek 3 embert, ugye egy csapatot, és elkezdték mutatni, hogy mi hogyan legyen...hogy kell bevonulni, stb...

H:  - Mi már értjük, de ők egyszerűen nem tudták bemutatni.

G:  - Mi amúgy tényleg figyeltünk volna. Az történt, hogy a bírói szemináriumban elkezdődött valami susmus...jöttek a párok..odaszaladt egy-két japán, hogy te ezt csináld, ronts, stb., hogy a bíró látja-e, persze nem ment a bíróknak....

H:  - A kedvencem az volt, amikor azt demonstrálták, hogy valaki sérült, akkor ugye le kell állítani a versenyt. És akkor emberünk mutatta, hogy megvágta magát.  A bírók 25 mp. után szólnak, hogy valami nem stimmel. Főbíró felébred, még mindig csak néz...akkor albíró mutatja, hogy bemegy vele ő, hogy mutassa kivel is történt baj... Mindezt 250 ember előtt..!

G:  - De úgy képzeld el, hogy ezen a demonstráción bementek ugye a bírók, megkérdezték versenyzőt mi történt, az meg mondta, hogy „megvágtam a kezemet”, bírók meg „huhh...megvágta a kezét.. hűha” -néztek ki az albíróra, hogy akkor most mi is legyen, totál tanácstalanul. A srác meg mondta, hogy nem, nem vágta meg igazából, csak mutatja, a demonstrálás miatt...a bírók meg néznek bambán.. aztán leesett nekik!

Ilyen szintre süllyesztették!

A bírók meg aztán szétszakadtak, mert volt egy nagyon ambíciózus francia hölgy, aki japánul tudott és mindenképpen el kellett mondania franciául a dolgokat.

H:  - Ekkor volt az, hogy megkérdezték ki milyen fordítást akar, hogy ne menjen annyira az idő. 3-4-en odamentek franciához, angolnál állt az összes többi...

G:  - ..de a francia kiscsaj állandóan elkezdte üvöltve franciául, Andynak pedig adott 30 másodpercet 10 percnyi szöveg fordításra...

S:  - 80-90%-unk nem tudott franciául de mégis francia fordítással kezdtek+

J:  - Tehát azt elmondhatjuk, hogy a két szemináriumi nap az olyan…”szevasztok”, ne firtassuk.

H:  - Voltak azért hasznos dolgok, briliáns dolgokat is ki lehetett volna hozni belőle.

S:  - ..én is azt hittem füstölés lesz..

G:  - En is úgy osztottam be az erőmet, hogy kitartson... Tavaly nagyon pörgős volt, dübörgött, a senseiek javítottak...azt hittem ezen a két napon csomó mindent helyre tesznek, mert pörgés lesz, de semmi! Ahová pakolni akartam az új dolgokat, az üres maradt...ez nem hozta meg az életérzést.

J:  - Azt hallhattuk, Gergőnek milyen volt a versenyérzés...és nektek?

S:  - Nagyon jó, nagyon jó. Életem legjobb versenye volt, arra a napra minden összeállt.

J:  - Izgultál?

S:  - Első meccs előtt „mint állat” Szerencse volt, hogy gyorsan mentem pástra, már a 2-ik meccsre én mentem. Be voltam sz**va, mert nagyon combos” poolba kerültem. A tavaly döntőt vívott sráccal voltam poolban, de megvertem, megnyugodtam. A lengyel gyereket is megvertem...ha utána lett volna még meccs, az nagyon jó lett volna..de ezekkel 10 felé végeztem és csak 2 felé jöttek az egyenes kieséses meccsek. Az aznapi legjobbat adtam akkor, csak éppen az kevés volt Jennifer ellen. Övé lett az arany!

J:  - Akkor most kijött, hogy a figthing spirit annak jár, aki a későbbi győztestől vérzik el. Nem diplomácia alapján adták oda.

H:  - Nem, a fighting spirit odaítélése most nem diplomácia volt.

S:  - Most minden jól jött. Érzésre nagyon jó volt.

J:  - És Neked Haberiusz?

H:  - Én nem voltam sosem ennyire alacsony frekvencián.. Szinte majdnemhogy kevés volt... Aztán elvitt a sodrás. Egymás után jöttek a meccsek...poolból én is kijöttem. Nekem olyan gyorsan ment, hogy mindig vissza is kellett fordulnom és visszamenni. Belemerültem egy belső hangulatba…Gergő szólt, hogy ez már érmes meccs.. Mondtam neki, hogy de nem is, ez még nem lehet az…ő meg erősködött, hogy de - szóval jó volt!

J:  - Akkor Sayonara...

H:  - …nem is volt jegyünk!

G:  - Még két dolog.. Tomi... ő most nincs itt... De el kell mondjam, hogy őt még sose láttam ennyire izgulni...sosem szokott..  Fura volt! Nem is tudtam hogyan kezelni. Nem is láttam ilyennek... Tominál sosem lehet tudni... Számomra tök véletlen az, hogy ő mitől áll be! Beszélgettünk is erről, mert közös szobában voltunk... De izguláson kívül más nem volt neki...

S:  - …letört, hogy nem jött ki a poolból..

G:  - kemény ellenfelei voltak...poolban is…

J:  - …hogy van?

G:  - most már lenyugodott, de befordult a vizsga miatt... Valamit másképp kell csinálnia.. Mert úgy látszik, ez eddig sz*r. Már nyugodtabb. Az alapokhoz kell visszatérni…most akkor ez van.

S:  - a vasárnap zöngéje...

G:  - El akartam mondani még az eredményhirdetést. Mentek az eredményhirdetések, jött a shodan, kezdték a fighting spirittel. Elhangzott, hogy  „Fábosz szilve..” de elnyalták.

S:  - Én meg se hallottam, gondoltam valami köcsög megkapta...megint nem én..

G:  - Én meg:  - ”kicsoda?”

S:  - Fordulnak hátra, hogy menni kéne…úúú...

G:  - Az maradt meg, hogy „Hongrie”.....az mintha Magyarország lenne.. De ez ki? Ilyen nincs is! Fut a procesz, fut a procesz... Hátranézek…Szilveszter megszólal:  - „de b**dmeg ez én vagyok :D:D:D:D:D” .. tudod, arc beállít, séró beállít...

H:  - …és nem volt zselé..

S:  - …nem volt zselé!

G:  - Hát ez sokkal jobb érzés volt, ez a meglepetés-szerű dolog, mint a tavalyi érem...

S:  - Éudod, Gergő már hozzá van szokva.. :)

J:  - és Te, Háberiusz?

H:  - Én sokáig őriztem egy fotót 2003-ból a munkahelyemen, de aztán különböző okok miatt le kellett szednem a falról. Érmeseket ábrázolt.  Most 4-ből 3 érmes Shinbukan-os.... ők ketten egy kinevelt generáció...és ez tetszik...nagyon tetszik…”tök jó” érzés...

J:  - …de neked?

H:  - Az Andyt szerettem volna megközelíteni... :o) De most megtört az „andyzmus”. Második lett. Ezüstje talán nincs is.

S:  - Aztán mint valami bazári majmokat fotóztak minket...

J:  - Andy hogy érezte magát, hogy kikapott?

H:  - ő jól kezeli ezeket a helyzeteket... A saját érmem meg...nyilván szubjektív... És jó! :o)

J:  - …akkor végre Sayonara!

H:  - Kiderült, hogy csak Hunornak volt jegye... Az árakat hallva inkább nem akartunk menni... Aztán lettek jegyek végül és úgy voltunk vele, az érmesek menjenek!

J:  - jó volt?

G:  - Bor várt!

H:  - A portugálokhoz ültünk :)..

G:  - Pezsgő is volt...gyorsan megittuk! 4 helyen adták...mindegyiket végigittuk. A cél az volt, hogy be**runk irgalmatlanul.. Ez annyira nem sikerült... De volt kaja…„hiperspéci”!

S:  - …rák, lazac, kagyló..

G:  - …polip..nagy flanc volt..

H:  - Amíg a sok barom sorban állt kajáért, mi ittunk. A bort begyűjtöttük...

G:  - Kitaláltunk egy játékot, melynek neve „Challange accepted”... Minél nagyobb dolgokat bevállalni... Például lenyúlni Machura két üveg borát...

S:  - A nagy gratuláció, vállveregetés alatt elloptuk a bort...

H:  - …kész bűnszövetkezet...

G:  - …aztán jött, hogy lopjuk el a poharat is....mert abban is volt még bor…de Szilveszter azt mondta, hogy az már tényleg nagyon „pronyó”...  Maradt az, hogy a felügyelet nélküli borokat lenyúltuk...

Volt bólé és sör...minden nagyon gyorsan elfogyott.....a pezsgő is...

J:  - A kaja jó volt?

H:  - Az végig finom volt...!

G:  - Én féltem, mert az első párizsi EB-n sz*r volt.., de most nagyon jó volt! 4 féle közül választhattál minden nap. Volt a „Macskafos”. Ez volt a csúcs.  Úgy nézett ki, mint amikor a macska „belefosik” a tálba, rákapar egy kis almot. Az olyan csokipüré volt, kókuszal... „Tomi! Kérsz egy kis macskafost?” „jaaa...jöhet”... Aztán volt „gyíkhányás”…ez saláta volt.

H:  - Azt hiszem veszélyeztetve van a jo-s „pronyó” kifejezés...valószínűleg az ultra- és „hiperpronyó” kifejezés fog rivalizálni ezentúl.

G:  - De finomak voltak..

J:  - Szóval beszélgettetek...minden jó volt…felkértétek a lányokat..

G:  - …nem, én menekültem...

H:  - Gergőt egy lány kérte fel! Optikailag elmondom a jelenséget mert én ledöbbentem.. Beszélgetek a portugál brigáddal, üvölt a zene. Elnézek oldalra, és azt látom, hogy Gergő mellig kigombolva, fejére tolva a nyakkendő, ami lóg le hátul, 45 fokban hátradőlve, mögötte egy nő s**gig érő hajjal kibontva… és így haladnak előre...

S:  - A nő erős ötvenes.

H:  - Az összhatás...olyan…„váúúúú”

S:  - Másnap megnéztem a nénit…

H:  - …nem volt olyan öreg…

G:  - …úgy markolta a fenekemet...

S:  - …a tánctéren összekerültek...

J:  - Mi történt a tánctéren?

H:  - A tánctéren?..... Claudio Zanoni vetkőzőszáma a sörasztal tetején...karöltve Luc-kal (Defraeye)...

S:  - …annyira röhögtünk...

H:  - Én is táncoltam!

J:  - a sörasztalon???

H:  - neeem.... Santos-szal :D

J:  - A „lotyót” felkérted?

H:  - Á, az olyan gyámoltalan szerencsétlenség.. Mondtam gyere Anya táncolni.. aztán ott húzott kifelé... Végleg elvágta magát…

G:  - ..és a német kiscsaj?...faképnél is hagytuk..

S:  - ..bár leiskolázott...

H:  - …a videókamerával!

G:  - Mondtam neki tegye le, aztán jöjjön táncolni....Visszajött két pasival, h mehetünk.. :)

S:  - Mesteri :o) A csajt ránézésre megbüntetném.. :o)))

J:  - Chris?

H:  - Elmentek...

S:  - Akkurátusan 11-kor. Atán a briteket is felszedték, és végre ők is táncoltak! Volt izzadás!

H:  - Egyszer összenéztünk Szilveszterrel hol lehet Gergő? :) Eltűnt. :) Reméltük épségben hazaért…

J:  - ..másnap? Ugye csapatverseny..

G:  - már a poolból kiestünk.. Úgy álltunk fel, hogy Várvizi - Vass - Varga a britekkel, majd a finnek ellen Vass – Várvizi – Háber... Britek 5-4-1 dannal mentek....

J:  - Andy mindenen ott van, tényleg ennyire jó?

H:  - Más, mint Chris, de nyilván feltörekvő.

S:  - Hopson, Cook, Mansfield együtt dolgozott...Mansfield brutál erős lehetne, már alkatából adódóan is, ehhez képest nagyon lágy.... Cook-hoz képest elsőáldozós...

J:  - Magáról a vizsgáról mi a véleményetek?

S:  - Nagyon jó volt. Előtte persze be voltam kicsit „csokizva”, de az belefér.

G:  - Egyre inkább tendencia, hogy az EB egy „gyiloktúra”...Shodanra mindenki átment…

S:  - Sokat kiszórtak nidanra..

G:  - Sandanon is ritkítottak..19-ből 7-en mentek át!

H:  - Yondanra 1 ment át, godanra senki, rokudanra 1 ment át, de ezt nem értettük, 7 dan-ra nulla...

G:  - A 6-7 dan-os vizsga klasszissal jobb volt, mint tavaly...

J:  - A többiekkel hogy voltatok? A nem Shinbukan-os csapattagokkal.

S:  - ..teljesen jól...

G:  - …ismerem őket...

H:  - Semmi impulzus nem volt. Nem volt pánik…semmi nem volt.. összecsapás semmi. Nem volt extra...nem volt kaland...

G:  - A legnagyobb probléma az volt, hogy csak egy kicsi duty free shop volt a reptéren...

J:  - Összességében jó 4 nap volt akkor...

S:  - Kétarcú volt részemről. Az utazás jó volt. A szombat és vasárnap egyértelműen nagyon jó volt. A szállás körüli mizéria este 11-kor nem tetszett, a csütörtök - péntek pedig egyértelműen nem tetszett..

G:  - EB-n lucky bastard…összes nagy ember kiesett...nem tudott semmi rosszul elsülni...

H:  - Sikerült 11 embert összefogni...egyben voltunk... tudtunk tömbösítve mozogni... Jó volt!

Tulajdonképpen csatolnom kéne a teljes hanganyagot, de nem tehetem.. Legyen elég annyi, hogy szinte minden sort tűzdelj tele vigyori fejekkel, és akkor lesz némi fogalmad a hangulatról... :o)

Nem nagyon tudok mit hozzáfűzni a fenti beszélgetéshez! Azt hiszem a sorok önmagukért beszélnek...