egy vasárnapi Jodo
edzés
Minimális alvás után vasárnap
reggel 7-kor bekapcsolt a szolid bimmbammozás...
Felrémlett bennem, ahogy
Garfield kecses, de mégis határozott mozdulattal veri szét a vekkert egy
képregényben...
De most nyírjam ki a mobilomat?
nahh...inkább ki az ágyból...
Reggeli toálett után (sebességem
egy reumás csigáé) letotyogok a kicsi autóhoz.. gyönyörűen süt a nap, már most
is...bár picit cidri van..
Fenének kellett jelentkezni erre
az edzésre... úgy tudnék még aludni...
De Kozár szaktárs vár a Duna másik partján... Na meg Fábriciusz Sziszi a Borároson..
Enyhén zordon képpel vezetem a vidám kis autómat... Kimaradt a reggeli kakaó...
Felveszem a szőrős képűt... Kb
annyira lelkes, mint én...
Nincs forgalom...
Át a Borárosra..
Sziszi szaktárs megereszt egy léha
mosolyt és amint beteszi csontos seggét az autóba, megszólal: „vazze de korán
van...”
Ühhm ühhm...
ő is lelkes...
Beszélgetnek az előző napi iai
edzésről, én szolidan megszegek pár közlekedési szabályt és a "be ne szólj
vazze" kifejezéssel az arcomon, tőlem szokatlanul csendesen vezetek a cél
felé.
Oda is érünk rendben. Anikó és
Ádám már ott. Elküldjük őket reggeliért... Fázok.. Kb 2 perc elteltével
megérkeznek Sensei-ék is, így teljes is lett a létszám.
Mivel „friss vagyok, mint a
hajnali harmat és jókedvű, mint a kisbaba a pampers reklámban pelus csere után”
(magyarán letargiás vagyok ezerrel és az orrom szántja a földet), lazán a fiú
öltözőbe masírozok be.. Feltűnik, hogy mintha túlságosan megszőrösödtek
volna a lábak...
Felnézek és tényleg... fiúk full
vigyorban, kórusban nyomják: Dzsuudiiii...
hm.. tolat, kifarol... és bemegy a szomszédba, a csupasz lábuakhoz... Itt azé mégiscsak jobb...
Bemegyünk a terembe. Jó a
parketta. Végre.. És süt be a nap, ömlik a fény.. És a reggeli is megjött...
Klassssz...
Kimegyek az udvarra
falatozgatni, aztán vissza. Mindenki átöltözve, többen gyakorolnak. A
Juunanshin-osok is tettre készen...
Elindul az edzés. Rögvest párba
rendeződünk és ez nagyon jó. Részemről egész jól felpörgök. Jól megy az edzés,
jó a hangulat.
Kata-részleteket, fő pontokat
kiragadunk és gyakoroljuk a mozdulatsort. Mindig mással. És ez király.
Legalábbis nekem bejön ez a módszer.
Egy-két mozdzulatsort nekem kell bemutatnom Kozárral (rühhhes maki-otoshi...blööö)... Enyhe röhögés a tornateremben. Nem is értem...
Elröppen 1'45"... És tök jó
a kedvem.
Csípem ezt az edzést..
Egy rövid szünet után a második
rész Sensei és Kozaru bemutatójával kezdődik....
Háát.. van hova fejlődnöm..
Katázok szépen sorban
mindenkivel... és élvezem az egészet.
Teljesen jó kedvem lesz a
végére... pláne, hogy fejecskémben feldereng a nutellás palacsinta...
1-kor befejezzük az edzést. Végignézve az arcokon, szerintem mindenki jól érezte magát... Jó kis jo-zás volt ez...
Aztán gyors átöltözés,
beruccanunk az autókba és nekiindulunk a Gergő által javasolt
desszert-birodalomba...
Már nyáladzom...
Szinte az étterem előtt sikerül
leparkolnom..
és aztán...
durr...
totális nózira pottyanás... az
étterem zárva..
Így hát el a Csigába, mely
feltámadt hamvaiból..
Tök jó, mert üres, emiatt mienk
az egyetlen pincér figyelme..
Hát nem indítjuk jól a
kapcsolatunkat:
-palacsinta nincs....
-mi az hogy nincs? az előző
Csigában volt.
-Itt nincs...
khm... nem is... inkább
grrrrrrrrr.....
Mínusz tartományból indít a
kiscsákány...
De aztán hozza a limonádét...
baromi finom... Kiscsákány megszólal: mindent beleadott hogy kompenzáljon a
palacsinta hiányáért..
hmmm..
ügyes...
Értékeljük.... Így megkapja a zérust,
mint kezdőpontot...
Aztán hozza a hamikat... Ádámmal
kecskesajtos diós mézes szendit kértünk almával... Hát határozottan turbózunk a
pozitív tartományban..
Mikor a desszertet habzsolom
(kettőt is rendeltem) még az a bűnös gondolat is eszembe jut, hogy „ehh ..jobb
a konyha mint az előző éra alatt vala...”
Lusta vasárnap délután, egy
kedves vendéglő, kitárt ablakokkal, mennyei ételekkel, kiváló emberek
társaságában.....
Óóó jeeeahhhh....
Ekkor megtalál az érzés: hiába
ez a nyomoronc Nyuszi év, nincs nagy baj... Még nincs nagy baj...
Dervadelin Judit
Jodo keret válogató és válogatott edzés
(Budapest, Béla u. 23., Néri Szent Fülöp Általános Iskola)
Jodo Európa Bajnokság, Európa legjobbjainak küzdelme. Két évvel ezelőtt vett részt első alkalommal Magyar csapat az EB-n. Az eddigi két alkalom során egy ”fighting spirit” díjat sikerült haza hozni.
2011. május 29-én vasárnap egy fárasztó edzés keretein belül figyelte meg Hábermajer Gábor sensei jodo bucho a mozdulatainkat, tudásunkat, alkalmasságunkat. Kihon-ok, kata részletek, katá-k folyamatos forgásban, így mindenki mindenkivel tudott gyakorolni. Különböző emberek különböző szinten, alkalmazkodás ez mindig nehéz feladat. A katá-k kritikus részeinek kiemelése és többszöri ismétlése a többségnek újdonság volt, mely nagy segítséget jelentett a pontos mozdulatok elsajátításában. Az edzés végén embu közvetkezett, így mindenki megmutathatta a tudását.
A szövetség másik két ágához képest igen kicsi létszámú jodo-s társadalomból, aki csak tudott, eljött és gyakorolt. Kevesen vagyunk, lelkesen gyakorlunk, fejlődünk, s bízunk benne, hogy egyszer a kicsiny költségvetésünk segítségével tudjuk támogatni legjobbjainkat, hogy hazánkat képviselhessék.
Kozár Zoltán