A pénteki indulás hátránya, hogy a gyakorlás (szeánsz, meditáció, edzés – ki hogyan) elmarad. Előnye, hogy nem kelünk hajnalban, és sokkal tisztább tekintetekkel nézünk Cook Sensei felé. (;–))
A cél ezúttal is a szokásos őszi koryu tábor helyszíne, Teplice volt. (kiegészítés az örökkévalóságnak: Turèianske Teplice. Mert a másik, avatatlan szemet becsapó hely neve Trenèianske Teplice.)
3 autó, 7 személy (továbbiakban klubtárs), indulást segítő 2 féle ízű muffin csomag (köszi Pat!): rajt! Művészetpártoló Sándor ezúttal is freskógyűjtő körúton volt, a többiek pedig próbálták utolérni őt. A két autóban utazók csenddel (Mazda) illetve hangos rockzenével (Ford) védekeztek az út viszontagságai ellen – de egyik sem vált be, mindkét járműben voltak szenvedő alanyok.
(Ezért korán lefeküdtünk, és) másnap, 10:10-kor elkezdődött!!!
Patak csörgedezik.
Lehulott levelek illata övezi a lépteket,
magas fák ágai között csillagok
fényei rajzolnak képeket.
A fogyó holdat felhők takarják.
Vasárnap. Kiránt és üt, kezdésnek, majd teljesen váratlanul (térdkímélő) Okuden tachi wazák!
És Cook Sensei mutat. A saját Iaido-ját. Kellő humorral fűszerezve, lenyűgöző pontossággal és dinamikával.
Iaido. :–) Koryu!!! Chuden!!!!!! :–)
Pihenés után ezt (az ajándékot) is
Kibontjuk.
