Felvezetés
Cseh barátaink idén ünneplik 20 éves évfordulkendó
óját annak, hogy Cook Sensei először járt náluk.
Ennek tiszteletére az eddig megszokott szeminárium egy különleges taikai-al bővült ki, hiszen a vándorkupákat (tányérokat) Cook sensei saját kezűleg esztergálta!
„Ha annak idején nincsenek azok az észak Csehországi táborok, talán nem is úgy alakulnak a kapcsolataink, lehet hogy a sors nem is hozott volna össze sensei-el. (…)
Ennek tiszteletére az eddig megszokott szeminárium egy különleges taikai-al bővült ki, hiszen a vándorkupákat (tányérokat) Cook sensei saját kezűleg esztergálta!
„Ha annak idején nincsenek azok az észak Csehországi táborok, talán nem is úgy alakulnak a kapcsolataink, lehet hogy a sors nem is hozott volna össze sensei-el. (…)
Így, ha közvetett módon, de nekünk is van ünnepelni valónk ez évforduló kapcsán.”
Hábermajer Gábor
Jelentkeztünk. Az indulás előtti időszakban előkerültek a taikai kellékek, gyakoroltunk, csapat nevek születtek (Miata, SBK Hungary Phedra), eldöntöttük, hogy két autó (Némó egyterű és Mazda3) indul útnak és egy szálláson (Patanka Panzió) fogunk pihenni.
Közeledett a péntek, az utazás napja. Nem voltam az eseményre hangolódva..
A keddi gyakorlás kimaradt, nem mostam ki a ruhát, a koiguchi kun-t sem szabtam be a helyére.
A hőmérséklet 33 C fokra szökött fel. Rövid ideig úgy tűnt, a határon fokozott ellenőrzésre számíthatunk, a jelzések szerint autópályát több helyen felújították, Kozár Zoltán csapattársunk kötelezettségei miatt jelezte, hogy nem tud velünk jönni…
De elindultunk!
Miata? Igen, ez is japán! Közös rajongásunk tárgya ez a
a világ legnagyobb példányszámban eladott kétüléses nyitott sportkocsija,
amelynek filozófiája a Jinbai Ittai – de erről már volt szó.
a világ legnagyobb példányszámban eladott kétüléses nyitott sportkocsija,
amelynek filozófiája a Jinbai Ittai – de erről már volt szó.
Közeledett a péntek, az utazás napja. Nem voltam az eseményre hangolódva..
A keddi gyakorlás kimaradt, nem mostam ki a ruhát, a koiguchi kun-t sem szabtam be a helyére.
A hőmérséklet 33 C fokra szökött fel. Rövid ideig úgy tűnt, a határon fokozott ellenőrzésre számíthatunk, a jelzések szerint autópályát több helyen felújították, Kozár Zoltán csapattársunk kötelezettségei miatt jelezte, hogy nem tud velünk jönni…
De elindultunk!
Elhagytuk a szélerőműveket,majd Pozsony felé vettük az irányt. Ismét itt csodálhattuk a lenyugvó napot, és az utolsó pillanatban még egy kép is készült.
Naplementés. (Nem, „szelfi” bot nem volt nálunk.)
Beszélgettünk, majd Gergő elaludt, én az útra figyeltem, de a csillagokat és a távoli villámokat is megcsodáltam…azt hiszem, itt kezdtem készülni az eseményre.
A pihenő (természetesen) Fidorka evéssel telt, fogytak a kilométerek, és a benzin is. A visszajelző lámpa kigyulladása után 80 km-el megérkeztünk a városba.
Másodikként…
És csatlakoztunk a vacsorához!
Szombaton könnyű reggeli sétával jutottunk el a teremig, ahol barátaink üdvözlése után megcsodálhattuk a tálakat!
Délelőtt áttekintettük a ZNKR katák első darabjait.
Kicsit szomorúan fogadjuk el a tényt, hogy életkorából adódóan Cook Sensei egyre kevesebbet mozog – ugyanakkor örömünkre szolgál, hogy mindig Hábermajer Sensei-t választja ki a bemutatóra (akit a mindennapi gyakorlásaink során úgysem látunk eleget, mivel általában bele vagyunk merülve a gyakorlásba..).
Kicsit szomorúan fogadjuk el a tényt, hogy életkorából adódóan Cook Sensei egyre kevesebbet mozog – ugyanakkor örömünkre szolgál, hogy mindig Hábermajer Sensei-t választja ki a bemutatóra (akit a mindennapi gyakorlásaink során úgysem látunk eleget, mivel általában bele vagyunk merülve a gyakorlásba..).
Fotó: Shinbukan Praha
Sensei kiemelte, hogy ezek az „ideális világban játszódó” katák – és Musō Shinden-ryū iskolánk koryu gyakorlatai is – „csak az alapok, semmi több”..
Ebéd utáni..
A pizza után folytatódott a gyakorlás, a 3-4 danosok csoportjába kerültem, Cook Sensei vezetésével (amiért érdemes vizsgázni ;–)) próbáltuk beépíteni az újabb ismereteket.
Délután viszonylag hamar el kellett hagynunk a termet. Zárásként a Cseh Kendó Szövetség elnöke megköszönte Sensei munkáját – és ahogyan az egyik tanítvány fogalmazott: 20 évnyi türelemét. :–)
Mi is köszönjük!
Vacsora előtt az óvárosba indultunk megkeresni a Némó családot. A város szép. A tervezett kis séta több órás gyaloglásba fordult, próbáltuk megtalálni az autót.. Sötét lett, hideg lett miközben megtekintettük Prága 7 hídját is..
 |
 |
A Sayonara partiról így sem sikerült elkésnünk, sőt, 2 órát kellett várni a vacsorára – ez volt már jobb…
Másnap azonnal kezdetét vette az egyéni enbu taikai! Ilyenben még nem volt részem egyszerre 12-13 fő mutatta be a katákat a legalább ilyen számban lévő bíróknak.
Délután kaptunk egy harmadik tagot a Miata csapatba Libor Pánek személyében (Sensei kényszerű távozása miatt a másik csapat is egy „roninnal” indult a csapatversenyen..).
Délután kaptunk egy harmadik tagot a Miata csapatba Libor Pánek személyében (Sensei kényszerű távozása miatt a másik csapat is egy „roninnal” indult a csapatversenyen..).
SBK Hungary Phedra
Egyenes kiesés volt, az elődöntőig jutottunk, ahol – az ő jó taktikájuknak köszönhetően – Kulcsár Robiék csapatától szenvedtünk vereséget, így a 3 helyezést értük el! :–)
Az ajándékot megettük, az oklevelet hazahoztuk!
Az Operaház lépcsője helyett pedig a terem előtt készült az utolsó lépcső kép..
(ez már hagyományos – csak a régebbi képeken sokkal többen voltunk…)
(ez már hagyományos – csak a régebbi képeken sokkal többen voltunk…)
Épségben és fáradtan értünk haza.
A két autóval több mint 1100 km-ert tettünk meg, 3 országon keresztül. Látva a költségvetést észérvekkel nem tudjuk ezt megindokolni..persze nem is kell.
Az Út miatt megyünk. Önmagunk fejlődése (ego rombolása) miatt megyünk. A csapat miatt megyünk. A tanáraink miatt megyünk. A barátaink miatt megyünk.
A Budo miatt megyünk!
