Őszi Iaido Tábor (Budapest)

A nyár véget ért, az őszi falevelekkel megérkeztek a szokásos események is!
A Prágai Taikai-t és a Jodo Európa bajnokságot az októberi szeminárium követte, amelyre második alkalommal látogatott el hozzánk Kaneda Kazuhisa sensei (Kyoshi 8.dan) a Nemzetközi Budo Egyetem Iaido tanára, hogy átadja tapasztalatait.

Szombaton… ismét kiestem az időből, és elkéstem – így lemaradtam a hírhedt kihon gyakorlatoktól. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy viharos időket élünk meg, a klub bázisnak hirtelen elvesztése árnyékként vetül ránk – semmi kedvem nem volt ott lenni, ugyanakkor mindennél fontosabb, hogy együtt legyünk minden lehetséges alkalommal.)
Az első napon – a kiírásnak megfelelően – ZNKR Seitei Katákat gyakoroltunk. Minden formagyakorlatot háromszor mutattunk be, majd egyesével pontosítottuk a mozdulatokat. Kaneda Sensei három, a közelmúltban történt változást emelt ki a Reiho, az Ukenagashi és a Shihōgiri formagyakorlatok esetében.
Én nagyon szívesen követném a régi hagyományokat, és tanulnék egyetlen mestertől, de más korban élünk, nagyon sok hatás érhet minket: ezen a napon is megtapasztalhattuk az egyéni-egyedi értelmezést, az egyes pontok közötti, le nem írt tér kitöltését.

Délután szabad gyakorlás következett – mindenki kapott egy kis személyre szóló tanítást -, majd vizsgákkal záródott az esemény.

A vacsora jó hangulatban telt, láthattuk Kaneda Sensei kislány unokáit, megtudhattuk, hogy szörf versenyen is jól szerepelt egyetemista korában, és hogy pop zenekarban gitározott! :–)

Vasárnap szűkebb körben folyt a tanulás, ezen a válogatott csapat tagjai illetve a 3 dan feletti vizsgára készülők vehettek részt.
Ismét kihon volt a kezdés – végre éghettek az én izmaim is – majd egy kis elmélet következett. Látva a fáradtságot Sensei elmondta, hogy naponta több száz ilyen gyakorlatra van szükség – és megmutatta az izmokat az alkarján – megdöbbentünk. :–)
Elmondta, hogy – bár neki sem sikerült elsőre, de utána – több éven keresztül nyerte meg a bajnokságokat, és ehhez egyedi hozzáállása is hozzásegítette. Ellenfeleit csak a mérkőzéseken látta meg (nem követte figyelemmel az előző versenyek alakulását) – és ami a legfontosabb, mindig az első helyre pályázott, sosem a másodikra! Dicséret után felhívta a figyelmünket arra is, hogy szerinte nem a technikai tudás a hiányosságunk

Átismételtük a formagyakorlatokat, felesleges mozdulatok gyalultunk, gyorsabb és hatékonyabb lett minden kata, magasabbra emeltük a kezünket, fumikomit használtunk, mindig vágásra készen emeltük a kezünket chiburui közben…

Első nap furcsának tartottam a mozdulatait, de látszik, hogy Kaneda Sensei nem csak tapasztalt versenyző, hanem kiváló tanár is! Estére, fájtak az izmaim, a talpamon bőr szakadások voltak – de sok élménnyel és tanulnivalóval távoztam: köszönjük!